A szíved mindig tudja, mi jó neked, csak piszok nehéz hallgatni rá. De attól még így van. Azt kérdezed, mi a szerelem? Ki neked minden szó? Csak figyeld az érzést, miközben kimondod a nevet. Ez a szerelem.

Mert tudod, nemhogy a kapcsolat elején, de még később sem merjük kimondani: szeretlek. Pedig minden szerelem középpontja az önzetlenség. Már az elején kimondhatnád, hisz érzed, soha jobban: szeretlek. Nincs időhöz kötve, mikor van itt az ideje, mikor mélyül el a kapcsolat annyira, hogy már biztosan kimondhasd, tudva, nem sietsz el semmit vele. De nem mondod, mert félsz. Hátha a másik még megijed. Te meg már tudod. Te jó ég! Az elején tudod, hogy szereted.

Az igazán erős és értékes kapcsolatban a szíved szerint választasz, nem az eszeddel. Mert a szíved az érték, az eszed az érdekek mentén teremt.
Olyan ez, mint a sakkban. Minden egyes lépést előre megtervezünk, hogy nyerjünk. Csakhogy a győzelem lehet, egy idő után már nem tesz boldoggá. Igen, van, hogy sokkal jobb, ha legyőznek. Mondjuk az érzelmeid. Mert míg egy sakkparti végével minden bábú visszakerül a dobozba, az egyetlen, ami megmarad, az az élmény. Mondjuk, mikor a fiad életében először játszmát nyer ellened. Legyőzött. Nem adtad könnyen a bőrödet, de megérte látni a csillogást, az örömöt a szemében.  Pedig vesztettél.  Az egyetlen dolog, ami számít, az a megélt szeretet.

Ha nincs, minden kapcsolat értéktelen. Hiábavaló, hidd el.  Ha tényleg boldog szeretnél lenni, nézz a felszín mögé a szíveddel és lásd meg a másikban a szeretetet. Vagy legalább azt lásd, hogy ő is erre vágyik.  Különben azt sem tudod, mit keress. Úgyhogy kezdj el szeretni! A szeretet inspirál, fejlődésre ösztönöz, mert hisz benned, a kapcsolatotokban, abban, hogy képes vagy bármit és mindent jól csinálni. Hogy hibázhatsz.  Az igazi elfogadó szeretettől jó embernek érzed magad és elkezdesz tényleg aszerint működni. Ezért is mondják, hogy nagyon nem mindegy, kikkel veszed körbe magad. Ha egy kapcsolatban nem érzed a szeretetet és nem sikerül a másikból előcsalogatnod sem, mielőbb állj odébb.

Amikor egy kapcsolat helyreállításáról beszélek, sosem arra gondolok, hogy egy feleségnek hogyan kell várnia a hazaérkező férjét a munkából, hogy vörös szőnyeget gördítsen elé, érezze az a férfi, hogy mennyire meg van becsülve, tisztelve, mert ő keresi a kenyeret, hogy ő, a nő, aki a gyerekekkel talán évek óta otthon van gondozva őket, mennyire hálás. Nem, én nem erről beszélek. Mit sem ér a vörös szőnyeg, a meghajlás, az elismerés, ha a szíved belül éhezik a szeretetre, mert a hiányérzettel teli látszatviselkedés mentén sehol sem kapcsolódtok. Egy idő után kidurran a lufi, és hidd el, nagyot fog szólni. Én azt tanítom neked, hogyan érezz újra. Sőt úgy, ahogy még soha. Hogyan kapcsolódj. Mert hiába a törvény, ne lopj, semmit sem ér a szentírás, míg belül nem érzed, hogy képtelen vagy megtenni. Mert nem tudsz másoknak ártani. Kizárólag akkor építő jellegű a kapcsolódásod, ha erre az igény belülről születik meg.
Ám te is megérdemled, hogy valaki vigyázzon arra, aki te valójában vagy. És arra, aki vele együtt lehetsz. Mert nagyon nem mindegy, mit hoztok ki egymásból. Nincs kőbe vésve, ki számodra az igazi. Lehetőségeink vannak, hogy felismerjük, ki válhat azzá! Ki az, akiből kihozható. Aki mellett több lehetek, mint nélküle, és ő ugyanezt érzi mellettem. Na, tessék, ő az!

• elfogadás lélekhangok szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!