Amennyiben becsülöm önmagam, jól is bánok magammal, aligha fogom megengedni, hogy te rosszul bánj velem, és nem fogok félni attól, hogy ha magamat szükség szerint meg kell védenem. A helyes önbecsülés segít, hogy ne bántalmazzanak, de abban is, hogy ne váljunk bántalmazóvá - írja Pál Ferenc - A szorongástól az önbecsülésig című könyvében, mely mindenkinek ajánlott olvasásra, aki hadilábon áll a magába vetett hitével és/vagy olyanokat is elhitt önmagáról, aminek a fele sem volt igaz. A legtöbben egyébként ebbe a csoportba tartozunk. Sebeket hordozunk, szorongunk és a boldogságról álmodozunk.

Az önismeret a személyiség egyre bővülő ismeretét jelenti

Vagyis nem elég az, hogy tudom ki vagyok én, meg kell néznem azt is, mi van még bennem, mi az, amit próbáltam elfedni, mi az, ami már különböző tünetek formájában próbál előtörni belőlem. Sokan megrettennek az ilyesfajta szembenézéstől, mert olyan sebek kerülhetnek felszínre, melyek hatására iszonyatos haragot érezhetünk. Ez a szintű indulat azonban, keveseknek fér bele az önmagáról alkotott képbe. Igyekszünk általában, ún. jó emberek lenni, ám elfelejtjük a nagy igyekezetünk közben, hogy nincsen fény árnyék nélkül, vagyis bennünk is vannak jó és rossz dolgok egyaránt.

A helyes önbecsülés egyik alappillére, hogy elfogadom, attól még, hogy néha rosszul cselekszem, jó és szerethető ember vagyok. 

Tökéletlenül is szabad lennem. Szabad hibáznom. Szabad magam meggondolnom. Szabad valamihez nem értenem. Szabad valamit nem tudnom. Szabad válságba kerülnöm. Szabad segítséget kérnem. 

A személyiségfejlődés titka: kinőni magunkat  

Ha elindulunk a gyógyulás útján, akkor találkozni fogunk a tizenegy fejű sárkánnyal, amit nem lehet megölni, a fejeit lekaszabolni, hiszen úgyis visszanőnek, ráadásul elkerülni és megszelídíteni sem lehet ezt a veszedelmet. De akkor mit tehetünk? Pál Ferenc szerint meg kell tanulnunk vele együtt élni és meg kell próbálnunk szót érteni a saját sárkányunkkal. Na, de mi is az a bennünk élő tizenegy dolog melyet képletesen a sárkányhoz hasonlítottunk? 

• Sebek

Amik között vannak olyanok, amik sohasem gyógyulnak be. Ám, ha személyiségünk fejlődni kezd, hamar rájövünk majd, hogy éppen ezek a sebek tettek minket azzá, amik vagyunk. Erősebbek lettünk általuk, egyesek érzékenyebbé váltak, mások segítő tevékenységbe kezdtek. Kincsek ezek a sebek és csak rajtunk múlik, mihez kezdünk velük. 

• Hiányok 

Lesznek olyan hiányaink, amik végigkísérik az életünket. Senki sem kaphat meg mindent, de nem is kell megkapnia. Ha képessé válunk elégedettséget érezni annak ellenére is, hogy nincs meg mindenünk, a hiánymotivált életünket, növekedésmotiválttá téve, talán többet kaphatunk, mint azt valaha is reméltük. 

• Szükségletek 

Nem mindig kapunk megfelelő választ a sokszor nagyon is jogos szükségeinkre. Ám ahelyett, hogy erőszakosan követelőzni kezdenénk környezetünktől, mondhatjuk azt is: értékesebb vagy számomra, mint a szükségleteim. 

• Sérelmek

Az igazságtalanságra sokféle választ adhatunk - magunkat és másokat pusztítót vagy megengedő, megbocsájtót is. Mondhatjuk azt is, hogy fontosabb vagy nekem, mint, hogy igazam legyen. Vagy fontosabb a méltóságom, mint, hogy bosszú hadjáratot indítsak ellened. Nem baj, ha nincs igazam, igaz még lehetek. 

• Vágyak 

Végtelenek. Rengeteg közülük sosem elégül ki. 

• Tökéletlenség 

Az életünk sosem lesz egész, de lehet teljes. 

• Hibák

Senki sem tökéletes és nem kész. Mindannyian hibázunk és mindannyiunknak szüksége van segítségre, bocsánatra és irgalomra. 

• Veszteségek

Elkerülhetetlenek. Vannak szükséges és szükségtelen veszteségeink, hozzájuk fűződő viszonyunk fejlődésünk egyik kulcsa. 

• Problémák

"Aki problémaközpontúan él, feneketlen verembe ugrott." Megtanulhatunk együtt élni megoldható és megoldhatatlan problémákkal egyaránt. 

• Ellentétek

A személyiségfejlődés fontos része, hogy nem akarjuk már megkönnyíteni a saját helyzetünket. Nem utasítunk, tagadunk el olyan feszültségeket, ellentéteket, amik épp a növekedésünket szolgálnák. 

• énhatárok önismeret

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!