Bármit megtennék, hogy tudjam, valójában mi játszódik le a fejedben. Hogy tudhassam az okaid, az érveid, amikkel meg tudod győzni magad minden este, hogy az, amit csinálsz, rendben van. Mert ez egy külső embernek érthetetlen. Annak pedig, akit a hálódban tartasz, egyszerűen halálos.

Az egy dolog, hogy csak játszmázni tudsz, hogy amit te adsz, azt már nem tudod önzetlenül, mert titkon egy durcás, sértődött kisfiú gubbaszt benned. Értem, hogy megbántottak, értem, hogy értek rossz tapasztalatok, de a tanulság levonása után a nagy mosoly következik, nem de?

Nálad viszont semmilyen mosolyt nem látok. Építesz, fejlődsz, és a csillagokat is le tudnád hozni, akkora erő van benned. A businesst készségesen a kezedben tartod, de tudom, hogy szeretnél már valami harmóniát a magánéletedbe is. Az utadba viszont te magad állsz, senki más. Igazán, őszintén szeretném tudni, miért. Mi okod van arra, hogy megakadályozd a saját boldogságod?

Találtál egy kincset, és ezt fel is fogtad, aztán addig osztottál szoroztál, míg arra jutottál, hogy ez túl nagy falat lesz, túl nagy meló, talán egy életre szóló. Olyat éreztél, amit eddig még nem, úgy beszéltél és olyannal, ahogyan még sosem, megtörtént a csoda, mégsem érezted magad méltónak rá. Miért? Mert az életed túl bonyolult, téged annyira megbántottak, hogy onnan, ahova befalaztad magad, csak csodával határos módon lehet kihámozni. Te már elköteleződnél, a nagy Őt keresed, és a kiscsibékre, akikre egyébként csak az idődet vesztegeted, már tényleg nincs erőd, igényed, türelmed. Mégis, sokkal könnyebb őket hajtani, sokkal könnyebb olyan tükörbe nézni, amely egyszerűen soha nem lesz képes téged visszatükrözni. Hiába mesélsz, hiába áradozol, a nagy terveid csak a nagy koponyák fogják érteni: olyanok, akik nem csak meg tudnak hallgatni, felfogni, amit mondasz, de hozzád is tudnak tenni. Fogják a terveid, és tovább rajzolják, segítenek színezni, mert barátom ugyanaz a ceruza van a kezükben, mint a tiédben. De ez kicsit nagy falat, mert még nem állsz készen.

Tudod magadról, hogy van dolgod bőven, és magad sem hiszed, hogy ez megvalósítható párban, ezért elhatároztad, hogy diétázol, hogy illene rendbe tenni magad, és csak akkor vadászni újra, ha a zsákmánytól már nem rémülsz halálra. Mégis kinéztél egy szép doboz bonbon-t, amiről tudod, hogy a legfinomabb, a legértékesebb, de mivel diétára ítélted magad, a polcodon tartod csupán. Ki kell még mondanom, hogy ez nagyon nem helyénvaló? 
Légy tökös, és vállald a felelősséget!

• felelősség felelősségvállalás lélekhangok

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!