Interjú Stern Rolanddal, a Gender Racing Team pilótájával
Ahogyan ígértük, az elkövetkező hetekben bemutatjuk a Gender Racing Team pilótáit. Ennek keretében, Stern Rolanddal folytattunk beszélgetést, a sportágról, a versenyzésről, valamint a jövőbeli tervekről.
Mikor és hogyan kerültél közel ehhez a sportághoz?
Kicsi koromban emlékszem, ahogy anyukámmal néztünk egy-egy F1-es futamot az akkori Prost, Senna párharcok teljesen magával ragadtak.(Én egyébként mindig Prost-nak szurkoltam.) Azt hiszem ez volt az a pont ahol a sportág magával ragadott mind technikai, mind emberi oldaláról .A Forma autózást én külön kiemelem az autósportok terén egyébként. Azóta is nyomon követem az F1-et, de már kicsit más szemmel, mióta tudom milyen belülről egy versenyhétvége. Számomra a lehetőség a 2015-ös év elején a Gender Racing Team színeiben érkezett el egy teszt keretében.
További fotókért kattints a képre!
Mennyire tudod összeegyeztetni a sportot, és a munkád? Mennyi időt igényel a felkészülés, egy-egy versenyre?
A felkészülés igazából soha nem szakad meg, egy nagyon intenzív téli programon vagyok túl, ami majdnem mondhatni az utolsó versenytől kezdődött. Ebben a sportágban az ember egyébként a stopperóra legnagyobb ellenfele, na meg persze a csapattársaké. Igazából a folyamatos tanulás és fejlődés mind magunkhoz, mind az ellenfelekhez képest,ami vonzó ebben számomra. A munkámmal, amit egyébként nagyon élvezek, jól összeegyeztethetőnek tartom a sportot, ugyanis éppen az a versenyképesség jellemez a mindennapi üzleti életben, mint a versenypályákon.
Milyen érzés a Gender Racing Team tagjának lenni?
Fantasztikus! Csak közhely jut eszembe, de tényleg így van. A Családom ... , itt vagyok Otthon... , vigyáznak rám... , kölcsönös tisztelet…. , alázat... Azt hiszem, ebben minden benne van.
Kinek mondanál köszönetet a karriered elindítását illetően?
Az a helyzet, hogy belülről nem érződik karriernek az ember teszi a dolgát legjobb tudása szerint és az élet halad a maga útján , néha jó irányban, néha kis kitérővel irányváltás után a jobb irányba, de ha csak egy embert kellene kiemelni, akkor Tóth Gender Tamásnak. Ha kettőt, akkor Tóth Gender Tamás és Michael Doherty. Ha hármat, akkor Tóth Gender Tamás, Michael Doherty, Rónai Attila. Ha négyet, akkor… Ha ötöt, akkor…..
És persze a családom, feleségem támogatása nélkül biztosan nem jutottam volna ilyen messzire.
Mik a jövőbeni terveid?
Hát először is a jövő az most van…
Mindenképp erre a 2016-os szezonra fókuszálok nem akarok tovább látni előre, mindig csak egy versennyel előre, aztán meglátjuk.
Találkozzunk a versenypályákon.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez