Sokszor annyira egyértelműnek gondoljuk, mégis a megcsalás kérdése is egy olyan dolog, hogy ahány ház, annyi szokás. Ami az egyik fél számára főben járó bűn, arra a másik csak legyint. De vajon hol a határ, és honnan tudhatjuk, hogy átléptük-e? Lehetséges, hogy megcsaltalak, és nem is tudtam róla?

Arról, hogy mi számít megcsalásnak, napjainkban is vérre menő viták mennek. Van, aki szerint a fizikai megcsalással nem is kell foglalkozni, csak a lelkivel, van, aki határozottan állítja, hogy egy csók még nem baj, csak a szex, és vannak, akik szerint az is elfogadhatatlan, ha a párunk egy másik emberre gondol. 

De vajon mindennek honnan kell kiderülnie? Már a kapcsolatunk elején üljünk le egymással szembe, és mondjuk el, hogy mégis mit várunka  másiktól, hogy mi az, ami szerintünk már átmegy egy bizonyos határon, és mi az, ami belefér?

Vagy egyszerűen csak várjuk meg, amíg ezek a dolgok kialakulnak, és a másik tudni fogja, hogy mi az, amivel már esetleg megbántana minket? Ha erről kezdünk beszélni, az vajon nem bizalmatlanságra utal? Egy kapcsolat biztos alapja a kölcsönös bizalom. Ha ez hiányzik, akkor nincs tisztelet, és ezek nélkül talán valódi, igazi szeretet sem létezhet. Ha a másik számára le kell írnunk, hogy mi mit gondolunk megcsalásnak, az bajon nem azt mutatja, hogy nem bízunk benne, vagy hogy azt gondoljuk, nem ismer eléggé minket?

Miért kellene nyíltan közölni a partnerünkkel, hogy mi az, amivel megbánt minket? Ha normálisan és harmonikusan működik a kapcsolatunk, akkor ezt anélkül is tudnia kellene mindkettőnknek, hogy a másik mondaná. Viszont ha ebben maradunk, és egyszerűen csak a másikra bízzuk magunkat, nem követelőzünk, nem írunk le szabályokat, csak jóhiszeműen feltételezzük, hogy ő tudja, hogy mi az, amit elvárunk tőle, akkor előfordulhat, hogy anélkül lépi át a határokat (az általunk felállított határokat), hogy tudna róla? Vajon meg lehet csalni úgy egy embert, hogy nem is tudunk róla, hogy megtettük?

És vajon ilyenkor kié a felelősség? Ha valamit én csak ártatlan flörtnek gondolok, a másik viszont véresen komolyan veszi ezt, és megbántva érzi magát, akkor ki lesz a hibás? Én, amiért nem vettem észre, hogy ezzel fájdalmat fogok okozni, vagy ő, amiért nem tájékoztatott időben, hogy mi az, ami neked fájdalmat okozhat.

Egyáltalán illik ezt megkérdezni bárkitől is, hogy számára mi számít megcsalásnak? A fizikai kontaktus, ha megcsókolok mást, vagy a szex, esetleg az, ha néha találkozunk és beszélgetünk? Ha ezt egyáltalán már meg kell kérdeznem, nem úgy tűnik, mintha meg akarnám tenni? Nem fogom már ezáltal elveszíteni a másik bizalmát? Nem fogok benne rossz érzéseket kelteni, és arra sarkallni, hogy kételkedjen az érzéseimben?

Nem is a megcsalás, hanem a bizalmatlanság és a biztonságérzet hiánya lehet az, ami valóban képes tönkretenni egy kapcsolatot. Szabályok nélkül nem tehetünk róla, ha megszegjük azokat, de azzal is vigyáznunk kell, hogy mi az, amit szabályozni akarunk, hiszen ezzel már azelőtt elronthatjuk a dolgokat, hogy úgy igazán hozzákezdenénk.

• férfiak hűtlenség kapcsolat megcsalás nők

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!