Lezárult egy korszak. Elengedjük egymás kezét, és ennek valamiért így kellett történnie, ezt mi is tudjuk. Sóhajtunk egyet, de elfogadjuk, hogy az élet már csak ilyen. De mi történik akkor, ha kérdéseink maradnak?

Nincs is méltóságteljesebb dolog, mint szépen lezárni egy kapcsolatot. Sok mindent elárul az emberről. Akár egy párkapcsolat ér véget, akár egy barátság. Mégis, ha a kommunikáció az alapja mindennek, miért nem vitatjuk meg kérdéseinket, amik még bennünk élnek?

Hónapokat, éveket adtunk egymásnak, mindezt valódi önzetlenséggel, és boldogsággal a szívünkben, ennek fényében lenne korrekt a másikat, az emlékeket is tisztelve tisztázni mindent. Azt érezzük, hogy mi még kérdeznénk, ott van a nyelvünk hegyén valami nagyon fontos, de a másik nem nyitott rá, a másik már csak szabadulna. Miért? Hiszen elfogadtuk, hogy vége, hogy már nem lehet visszacsinálni, akkor miért nem érdemlünk legalább ennyit? Ha egyszer összetartoztunk, ez a minimum. Nem akarunk magunkhoz láncolni egy darabot sem a másikból, de megérteni dolgokat, azt szeretnénk. Nagyon is. Emberek vagyunk elvégre, és a kíváncsisággal egyetemben a megkönnyebbülés iránti vágy is helyet kap a szívünk legmélyén.

Talán felmerül bennem, hogy elrontottam valamit, hogy nem értem miért ért sok bántó szó. Talán érdekel, hogy a jövőben min lenne érdemes változtatnom. Válaszokat szeretnék kapni. Ez nem bűn, és ezekre a kérdésekre más nem adhat választ. Teljesen mindegy, hogy minek kapcsán maradt még kétely.
Bármilyen fájó is az, amin épp keresztülmész, mindig tudd, hogy teljesen normális és jogos érzés az, ha igazságtalannak tartod, hogy nem kaptál válaszokat a kérdéseidre. Különösen akkor, ha a kapcsolatotok során mindig mindent meg tudtatok beszélni. És most? Mi történik az emberekkel? Az élet naponta állít minket olyan helyzetek elé, melyekben sokkal könnyebbnek tűnik homokba dugni a fejünket. Természetesen a kellemetlen velejárókat senki sem szereti. Ugyanakkor, ha már valami érdekünk is fűződik a kihíváshoz, egészen megváltozik a hozzáállásunk.

Belemegyünk, és vállaljuk a következményeket. Miért nem tudunk így beleállni egy kapcsolat végén a „fekete levesbe”? A megválaszolatlan kérdések jelenléte sokkal nagyobb sebet tud ejteni rajtunk, mint az, hogy szimplán figyelmen kívül hagyjuk őket, és szóra sem méltatjuk a bennünk kavargó gondolatokat.

• hibázni kapcsolatok párkapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!