Filmajánló: Benjamin Button különös élete

Több, mint 14 éve, hogy idehaza bemutatták David Fincher mára már talán klasszikusnak tekinthető filmremekét, a Benjamin Button különös életét.

Majdnem másfél hónappal az amerikai premier után. Emlékszem, még olyanokat is berántott akkor, és beszéltek róla hosszasan, akiket sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen jellegű témát nem is kicsit szentimentális és melankolikus módon feldolgozó történet akárcsak kicsit is képes lenne megszólítani.

Filmajánló: Benjamin Button különös élete - STYLENEWS - - benjamin button különös élete, filmajánló,

Kép: Pinterest

A Katrina hurrikán által legyalult New Orleansnak állított gyönyörű mementót a rendező. F. Scott Fitzgerald regényéből szinte csak az alapötletet emelte át a megfilmesítéshez. Sokszor láttam. Számomra ez az alkotás a méltóságról szól. A kitartásról. Szeretetről és önfeláldozásról. És arról, hogy hogyan hozzuk ki a legtöbbet azokból a helyzetekből, amik színben a tragédiához hasonlítanak leginkább.

További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kántor István

Nem vagyok Krúdy. És Bukowski sem. Habár mindketten szerették a hagyományos és kissé avítt vendéglátóhelyek szolgáltatásait más és más korokban és földrajzi egységben, egy dolog mégis összeköti őket. Na jó, kettő. Az egyik, hogy mindkettejüket szeretem. A másik, hogy vákuumszerűen magába rántó egyszerűséggel és mélységgel élték meg a zsigerien emberit, és ugyanígy adták is vissza. Ilyen vagyok én is. Néha karcos, olykor kicsit gyermeki, máskor talán keményebb. Ez mind igaz rám. És hogy mit fogok közölni, majd adja a stílust. De egy bizonyos: a véleményemet, gondolataimat nem szándékozom megfeleltetni valami előre gyártott elvárás-halmaznak. Írok filmajánlót, gyerekkori sztorikat, vagy csak reakciókat a körülöttem veszett zajjal dübörgő világ hangjaira. Férfi vagyok. Közelebb a negyvenhez, mint a harminchoz. És közelebb az éghez, mint a földhöz. És amíg vannak szárnyaim, egy-két lehulló tollamat a tintába mártom...