A legtöbb vágynak boldogság a célja és félelem az alapja.

Annak a vágynak is, hogy megismerd önmagad, ezzel elérd a végső és stabil boldogságot, és a teljes szabadságot. A félelem ott lapul, hogy nem ismered meg önmagad, nem éred el a boldogságot, vagy nem nyered el a lelki szabadságot, és főleg nem az előtt, mielőtt meghalnál.

Így hát minden vágy képes hatalmas motivációt is adni, de ugyanaz a vágy képes a legnagyobb bajba is belesodorni. Mint ahogy a szenvedély. Ha uralod és megfelelően használod, hegyeket vagy képes megmozgatni a segítségével, de amikor a kontrollja kicsúszik a kezed közül, akkor átveszi az uralmat feletted, és szenvedélybetegséggé alakul át.

Még a vágyakozástól való megszabadulás vágya is ilyen. Az sem fog szabaddá tenni. Sőt, senki és semmi nem tehet szabaddá, mert te szabad vagy. Ez az egyetlen dolog, amit fel kell ismerned. Gyakran hallani, hogy "Elindultam az önismeret útján, de elég rögös az út, és bizony sok időbe telik, míg végig megyek rajta."

Belegondoltál már, hogy miként segíthet neked  ebben az idő? Az idő a pillanatok egymás utánisága. Minden pillanat a semmiből születik meg, majd eltűnik a semmiben, és soha nem lép ki újra az élet porondjára. Mi módon építhetnénk stabilan olyan valamire, ami ennyire múlandó? Azt kéne megtalálni magadban ami állandó. Ez pedig a saját létezésed és a szeretet, amin keresztül a lét megnyilvánul. Mert csak az a tiszta szeretet, amiben egyszerre kap helyet a szerető és a szeretett.

• férfiszemmel stylemagazin férfiszempont vágyak

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!