Ha van bizalom, nincs szükség bizonyítékokra, ha pedig nincs, akkor a bizonyítékokból sosem lesz elég. Akkor a két ember közti intimitás egy olyan bíró nélküli birósági tárgyalássá alakul át, ahol az ügyész és az ügyvéd követelik egymás vérét, nehogy rossz színben tűnjenek fel megbízóik előtt.

A legtöbb dolog esetében helyes és követendő is az arany középút. A bizalom viszont nem annak a dilemmája, hogy valaki sokat akar, vagy beéri egészen kevéssel is, egyszerűen nélkülözhetetlen.

Hiányában is van élet, de ott leginkább a kétség, gyanakvás és nyugtalanság terem meg, ugyanis a bizalmatlanság a csalódás mellékterméke, nem pedig az ember természetes állapota. Olyan életidegen, mint az egyirányú zsákutca.

Ha a bizalom köddé válik, attól még a jóképű férj és a csinos feleség továbbra is lakhatnak egy helyrajzi szám alatt, és feküdhetnek egy ágyba, azonban egy valami bizonyossággal megszűnt létezni. A "mi" nincs többé. Jönnek az üvöltözés és ölelés nélküli esték, amikor az okostelefon az ember legjobb barátjának és társának a szerepébe nő bele. Kezdetét veszi a társas magány.

• bizalom férfiszemmel magány

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!