A szerelem, furcsa dolog. Csupán egy szó mely önmagában, mit sem ér. Viszont ha érzelmek társulnak hozzá, a legmagasztosabb érzések birtokosa leszel. Egyesek szerint a szerelem pusztán illúzió, míg mások folyton kergetik az érzés végtelen hatalmát. Egyesek átkozzák, s menekülnek előle, míg mások ódákat zengnek róla, illetve általa.

A tény, mely szerint az égiek megszórtak bennünket, embereket a feniletilaminnak nevezett hormonnal, a szerelem érzéséért felelős hormonnal, hatalmas humorérzékre vall. Ha képtelen vagy uralkodni az érzés felett, akkor az érzés ural Téged, s általa minden más dolog az életedben, sokadlagos szerepet tölt be. Egyszer a fellegekben jársz általa, s ha a szerelmed viszonzásra lel, egyszerűen csak megéled a választottaddal közösen, a hibátlannak tűnő érzést, melynek hatására még az idő fogalmát is törlöd a gondolataidból.

Máskor a beteljesületlen szerelem hatására a poklok poklát éled át. A szerelem, melytől megrészegülsz, átalakul a személyiséged, a viselkedésed, s olykor kifordulsz önmagadból. Minden szerelem más és más minőségű, mégis, mind felejthetetlen. Fura mód a szerelemhez akkor tartoznak igazán érdekes és érzelmes történetek, mikor viszonzatlan marad. Az érzés melynek hatására képes vagy lehetetlennek tűnő csatákat vívni másokkal, de elsősorban önmagaddal. Képes vagy háborúkat kirobbantani, vagy általa a végkimenetelét megváltoztatni. Képes vagy depresszív állapotban sínylődni, s a világot átkozni.

Azt, hogy szerelmes vagy e, illetve voltál e valaha, csak Te tudod megmondani, és senki más. Egyesek oly könnyen kimondják, s átadják magukat az érzésnek. Mások, nem beszélnek róla, elrejtik az érzéseiket, talán még önmaguk elől is, rettegve, nehogy valaki a nyálas jelzővel illesse Őt. Igazán bátor és egyben teljes értékű ember az, aki felmeri vállalni igazi önmagát, s vele együtt a saját érzéseit.

Olykor eszembe jut egy beszélgetésem, még hosszú évekkel ezelőttről. Épp egy nyugdíjas kort elérő kolléganőmmel cseréltünk eszmét. Akkor azt mondta Nekem, Ő soha életében nem volt még szerelmes. Nagyon elcsodálkoztam a vallomásán. Ma már biztosan tudom, úgy élte le az életét, hogy soha nem tapasztalhatta a szerelem érzését. Azt hiszem, az egyik legszomorúbb dolog, ami egy emberrel megeshet az élete során az, ha soha nem esik szerelembe.

• férfiszempont szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!