Az emberek általában helyeslik a mértékletességet, a jóindulatot, a szeretetet, de a gyakorlati életben két kézzel kapnak a luxus után, bírálják a másikat a háta mögött, és bántják még a hozzájuk legközelebb állókat is.

Valószínűleg bárki eltölthet egy örökkévalóságot az intelligencia, a szeretet, és a jóakarat keresésével, térdre borulva Istenek és emberek előtt minden eredmény nélkül, ha nem ismeri fel, hogy a világ önmaga tükröződése.

Amennyiben abbahagyná a világ kritizálását, és a világ megmentése előtt magát mentené meg, valószínűleg hatékonyabb lenne a munka. Sőt, ha nem ebből indulunk ki, még el is keseredhetnénk, ugyanis már eddig is sok szent, nagy tudású, és még nagyobb képességű ember élt hasonló "világ megmentő" céllal, és ha nekik nem sikerült, akkor bárkinek miért sikerülne?

Már sok éve keresi az ember az elme békéjét, mind haszontalanul. Talán furcsa is lenne ha megtalálná, hiszen aminek a lényege a nyugtalanság, az nem is lehet békében. A valódi béke nem zavarható meg semmi és senki által. A valódi énednek ezért nincs szüksége rá, hogy lecsendesítsd vagy békébe helyezd, ugyanis az maga a béke, és nem pedig békében van. Leginkább saját magad nem ismerete a valódi oka a félelmednek, így hát az is tudatlanság, amitől félsz.

Ha megismered magadban az igazi ént, akkor nem csak a félelem múlik el személyes szinten, hanem akkor tetted a legtöbbet a világ megmentéséért is. Mit kell ehhez tenni? Semmit. Csendben lenni és nem kifelé nézni, hanem befelé látni.

• béke férfiszemmel nyugalom önismeret stylemagazin férfiszempont

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!