Ezért ne játssz egy másik karaktert a kapcsolatodban
Mindannyian a legjobb formánkat szeretnénk mutatni a kapcsolatainkban, különösképp a legelején. Szép, dekoratív mini ruha, elegáns öltöny, szikrázó mosoly, elbűvölő személyiség. Az idők végezetéig is sorolhatnánk, mi mindenben próbálunk a tökély legcsúcsára eljutni.
Az egészséges énkép és önbizalom mellett azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy van egy bizonyos határ, ami a saját, autentikus énünket választja el, a gondosan felépített, mesterkélt, mű képtől.
A mérleg mindenféleképpen negatív irányba mutat ennek kapcsán. Hiszen, ha egy teljesen másik embert mutatunk a külvilág felé, mint amilyen valójában vagyunk, nem csak saját magunkat tesszük tönkre teljesen, a másiknak is hazudunk. Ez különösen akkor veszélyes, amikor a kapcsolat éppen hogy csak elkezdődött. Egy komoly nexusban meghazudtolni a saját énünket olyan, mintha az egész kapcsolat egy hazugságra épülne.
Inkább vállaljuk az apró hibáinkat is, inkább mutassuk a valóságot. Mindenkinek vannak hibái, furcsa dolgai, szokásai, de ez nem vészcsengő, ez nem úgynevezett probléma. Pont abban rejlik egy kapcsolat szépsége, hogy ezek ellenére, illetve ezekkel együtt is képesek vagyunk átkelni a hídon, egymás kezét fogva.
Nem utolsó sorban, sose felejtsük el, hogy, ha magunkkal nem vagyunk békében, ha saját magunkat nem szeretjük, mást sem fogunk tudni szeretni önzetlenül. Nemhiába örök igazság, hogy a kapcsolatok egyik legfontosabb alapköve az őszinteség.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez