Építészet és kuglóf Strasbourgban

Kirándulásaink gyakran építészeti-gasztronómiai jellegűek. Vagyis néhány épület körbefotózása után igyekszünk éhségünket valami helyi finomsággal csillapítani.

További képekért kattints a fotóra!

Ez Strasbourgban sem volt másképp. A Zénith koncertterem (Massimiliano Fuksas, 2008) és az Európai Parlament épületének körbejárása után felkutattuk a szendergő vasárnapi várost egy kuglófért.

Bár Strasbourg gasztronómiai hírnevét elsősorban a Jean-Pierre Clause cukrász (pâtissier) által 1780-ban elkészített libamájjal töltött tésztapástétomnak (paté de foie gras de Strasbourg) köszönheti, a kuglóf igazi elzászi büszkeség, mely nem hiányozhat egyetlen pékség vagy cukrászda polcáról sem. Receptje Ausztriából származik, melyet Marie-Antoinette vitt magával Versailles-ba. Legalábbis létezik egy ilyen verzió. Ha azonban Ribeauvillè-ban járunk, ne nagyon dicsekedjünk tájékozottságunkkal, hiszen a helybeliek szerint a recept egy falusi péktől, Kugel úrtól származik.

Miután beszereztük a gasztronómiai zsákmányt még hosszan sétálgattunk a belvárosban. Gondolatban újra és újra visszakalandoztunk az Európai Parlament épületének 60 méter magas tornyához, melyről a sajtóban különböző legendák keringtek. Vajon a tervezőket a római amfiteátrumok inspirálták, vagy az épület inkább az Európai Unió befejezetlen keleti bővítésének szimbóluma? (Az épületet 1999-ben adták át.) Egyesek hasonlóságot fedeztek fel Pieter Bruegel képén található Bábel tornyával...

Emellett persze még jutott időnk készíteni pár képet ruhatáram egyik legjópofább szoknyájáról és egy hozzá passzoló cipellőről is.

Szöveg: Virág Melinda - www.maisonnettedalla.com

Fotók: Kiss Antal