Reggel van, a kávémat iszogatom, miközben kint állok a teraszomon, egy-két madárcsicsergés, a közeli játszótérről boldog gyerekhangok zaja szűrődik fel, a fák elsárgult levelei nyár helyett őszre inspirálnak, s mindezek mellett azon töprengek, hogy vajon mi van akkor, ha egy párkapcsolatban a férfi jobban kötődik a nőnél. Nem is töprengés volt ez igazából, hanem csak egy gyorsan beslisszanó gondolat a gondolataim közé; megjelent a kérdés a fejemben, én pedig két korty között megfogtam.

Volt idő, amikor jobban kötődtem a másiknál. Amikor mindent is feladtam, még saját magamat is beleértve. Volt, hogy néha azt éreztem, hogy nem lesz ez így jó; éreztem azt a belső gúzsbakötést, ami nem csak engem, de a másikat is menekülőre kényszerítette. Mégis valami miatt csináltam. Előtte voltam hideg, már-már jégkirálynő, aki kontrollálta az érzelmeit annyira, hogy kívül tartsa magától. Barátság extrákkal? Jófajta szórakozások estéje? Ide vele.

Közel voltam, de mégis eléggé távol ahhoz, hogy ne kebelezzen be. Voltam olyan is, talán ehhez az időszakhoz köthető, aki úgy táncolt önmagával, ahogy csak szeretett volna; akinek az erkölcsi iránytűje kibillent, és semmit sem szégyelt a szabadság nevében. Volt, hogy átestem a ló másik oldalára, és mindent azzal magyaráztam meg, hogy "túl nagy a szabadság iránti vágyam." Elvártam másoktól is, hogy megértsenek, hogy szabadon engedjenek és ne próbáljanak korlátok közé kötni, és hisztiztem, ha nem teljesültek ezek a kimondatlan elvárások. Saját magamat betegítettem meg azzal a fajta viselkedéssel, amikor is azt hittem, hogy mindent is lehet, és mindent is úgy lehet, ahogy azt éppen szeretném. Közben pedig őrületbe kergettem magamat azzal a belső vívódással, hogy egyensúlyba próbáltam helyezni a másokért való cselekedeteimet az önmagamra való fókuszálással.

De erre azt hiszem, hogy most csakígy, utólag jöttem rá: akkor abban az időszakban, igyekeztem nem foglalkozni ilyenekkel, csak éltem. Éltem a jelent, talán egy kicsit a múlt előtt futva, hogy el ne érjen tudat alatt, mert akkor le kellett volna lassítanom, és tudat alatt tisztában voltam azzal, hogy arra még akkor és ott nem voltam felkészülve. A lassítással. A szembenézéssel. A múlt és jelen egyensúlyának létrehozásával. Elkezdtem ugyan, de még nem szerettem volna vele tudatosan törődni.

Bár nagyon vicces, és igazából ez a legnevetségesebb az egészben, hogy azokban az időkben sem hazudtoltam meg magam. Én voltam. Lehet, hogy rossz árnyéka voltam saját magamnak, de akkor is én voltam, és minek is tagadjam le? Mit kéne letagadnom? Hogy éltem? Hogy kerestem a hangom, a helyem? Hogy ráéreztem annak az ízére, hogy milyen valódi Nőnek lenni, és ki is élveztem? Hogy néha egy kicsit Istent játszottam, vagy épp ellenkezőleg, Istennel is szembementem és fellázadtam ellene? Lázadtam az apám képe ellen is. Az az apa ellen, akit akkor már több, mint tíz éve nem láttam, és akit felismertem egy megismert hímneműben, aki végül az egyik legfőbb legjobb barátom lett. Nem szerelmem, hanem a legjobb barátom, és pontosan ez az, amit sokan nem értenek még, és nem hazudok, volt, hogy mi sem: azt a fajta lelki kapcsolatot, ami erősebb bárminél. Olykor még saját magunknál is. Lázadtam ellenük, mind a kettőjük ellen, miközben vágytam arra, hogy kiderüljön, hogy nincs igazam, és hogy végre valaki szembe álljon velem és bebizonyítsa, hogy nem hagy el mindenki. Hogy elég vagyok arra, hogy szeressenek, és ha túlságosan kötődőm, akkor sem hagynak el. Vágytam arra, hogy végre egyszer valaki visszahúz, mikor elsétálnék, és nem enged el.

Nagyon sok mindenben én gátoltam ebben a legjobban saját magamat, nem más, csak és kizárólag én, és még csak észre sem vettem sőt, fel sem ismertem a helyzetet. Vagy, ha felismertem, elhessegetem. S pontosan ez az, amit nem szabad hagyni: nem szabad megengedni saját magadnak azt, hogy saját magadra ne legyen időd. Az egoizmus és a teljes valódi önismeretű önismeret két különböző lapra tartozik: az előbbi magáért van, de nem maga miatt, míg az utóbbi maga miatt és magáért is van. Érezzük a különbséget?

• megfelelés önelfogadás önismeret

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!