Legtöbbször csak azért választjuk az egyszerűbb megoldást, mert kínosnak tartjuk beismerni, hogy látatlanban, egy fantázianév alapján még a fehér bort sem tudjuk megkülönböztetni a vöröstől... Cikkünkben segítünk rendet tenni az alapfogalmak között, így legközelebb magabiztosan választhatsz.

A fehérborokról…

A fehérbort általában fehér szőlőből készítik, színe azért fehér árnyalatú (a zöldesfehértől akár egészen a szalmasárgáig terjedhet), mert a szőlő héjában nincsenek olyan színanyagok, melyek a színét a fehér tartománynál jobban „megfestenék”, bár vannak olyan borvidékek (pl. Franciaországban), ahol kékszőlőből is készítenek fehérbort, de ez ritka eset.

Kiváló választás tésztaételekhez, fehér húsokhoz, zöldséges ételekhez, vagy a kevésbé karakteres ízű sajtokhoz.

Olaszrizling

Magyarországon az egyik leggyakoribb fehérbor. Olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ.

Legjobb termőhelyei a Szent György-hegyen és Csopakon ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában.

Chardonnay

A világ minden szőlő- és bortermelő országában termesztik és készítik, úgynevezett világfajta. Kemény karakterű de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt, széles felhasználási skálájú. Üde, friss és érlelt formában egyaránt elegáns, kedvelt termék, fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor.

Magyar chardonnay borvidékok az Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék.

Sauvignon Blanc

Szintén világfajta, akár csak a chardonnay. Kifejezetten karakteres, könnyen felismerhető; bodzára, fűre, csalánra, szénára emlékeztető aromákkal, finom savakkal rendelkezik. Palackban is jól fejlődik, érik.

Jellemzően az Etyek-Budai borvidék szőlőfajtája.

Muskotály

Az egyik legősibb fehér szőlőfajták egyike. Számos borszőlő változata mellett csemegeszőlőként is igen kedvelt, gyakran használják mazsolának vagy készítenek belőle szőlőlét. Népszerűségének fő oka, hogy a szőlő ízét jól visszaadja.

A legnevezetesebb muskotályok Ausztriában (Steiermark) és Szlovéniában teremnek.

Juhfark

Magyar származású borfajta. Bora megfelelő kezelés esetén szalmasárga színű, illata kevésbé jelleges tiszta szőlővirág jellegű. Cukortartalma csekély, savtartalma viszont nagy. Kevésbé aromás, ugyanakkor utóíze az olaszrizlinghez hasonló mandulás ízvilággal rendelkezik.

Hazánkban a Somlói borvidék, Balatonfüred-csopaki borvidék, Etyek-budai borvidék készíti.

Hárslevelű

A hárslevelű hazánkban őshonos fajta. Többnyire csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén elterjedt. Száraz borként a Hárslevelű sűrű, testes, zöldesarany színű, erős fűszer-, virágpor- és virágillatú bor.

A Tokajhegyaljai borvidéken kívül jelentős területen termesztik a Mátraaljai (Debrő), az Egri és a Villány-Siklósi borvidéken, de előfordul más borvidékeken is.

Furmint

A Balkán-félszigetről származik, de tipikusan magyar fajta. A Furmint fajtacsoportot alkot, amelyen belül megkülönböztethető a Fehér, a Piros és a Változó Furmint. Illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű.

Tokaj-hegyaljai, somlói, mecsekaljai és Balatonfüred-Csopaki borvidéken elterjedt.

A vörösborokról…

A vörösbor természetesen kékszőlőből készül. Ízét, jellegét, testét a szőlőfajta és annak az adott évben elért minősége és a készítési, tárolási mód határozza meg elsősorban. Nagyon gyakori, hogy a vörösborokat házasítják, azaz bizonyos arányban vegyítik őket, így az egyes fajták előnyeit ki tudják használni.  Van amelyik nagyobb testet, míg más több színt, illatot vagy gyümölcsösséget kölcsönöz az így megszülető bornak. Legjobban a a vörös húsokhoz, érett sajtokhoz illik.

Merlot

A merlot az egész világon ismert, világfajtának tekinthető vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a „nagy” kékszőlő fajták egyike. Közkedveltségének elsődleges oka, hogy bora finom, szép sötétvörös, közepesen testes, lágy, teljes zamatú, gyümölcsös – kissé vaníliás, fekete ribizlis, szilvás tónusú – bársonyosan csersavas, száraz minőségi vörösbor, amely már rövid érlelési idő után élvezhető. A merlot jellege termőterület és éghajlat szerint igen változatos, az egyszerű, lekváros ízvilágú boroktól a különlegesen érlelt sűrű vörösborokig minden kategóriájú bort készítenek belőle.

Hazánkban a a szekszárdi, egri, villányi, tolnai és a balatonboglári borvidékek készíti elsőborban.

Pinot Noir

A “borok királyának” titulált vörösbort adó szőlőfajta korábban kékburgundi, illetve kisburgundi néven volt ismert hazánkban. Francia eredetű, világszerte ismert szőlőfajta. A Champagne-i borvidéken a pinot noirt gyors feldolgozással fehérborként a pezsgőgyártáshoz, vagy kiváló rosé bor készítéséhez is használják. A fiatalon bogyós gyümölcsökre emlékeztető, illatos bor palackban is sokáig fejlődik, szelídül, érik. Bora szép rubinvörös színű, nem túl sötét, finom zamatú, gazdag csersavtartalmú, kissé kemény.

Eger, Villány és Balatonboglár a fő termőhelyei.

Kékfrankos

Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája. A kékfrankos magyar szőlőfajta, amelyből tipikusan tanninban gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. A kékfrankos termesztéséhez hazánk adottságai egyedülállóak, így igazán jó kékfrankost csak nálunk csinálnak a világon. A kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az egri és a szekszárdi bikavérnek is. Mély tónusú, savhangsúlyos, karakteres bort ad, melynek illata nem túl intenzív, extrakttartalma is közepes, gyakran meggyes ízvilág jellemzi.

Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt Sopronban, Villányban, Hajóson, Szekszárdon és Egerben.

Cabernet Sauvignon

A cabernet sauvignon a világ egyik legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajtája. Népszerűségét jól mutatja, hogy a világ borvidékeinek nagy részén jelen van, az összes jelentős bortermelő országban készítenek belőle bort. Borában közepesen kifejezett primér gyümölcsaromákat találunk, gyakran fekete ribizlire és egyéb fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet. Érleléssel egyéb másodlagos aromák fejlődhetnek ki a borban, mint például az eukaliptusz, menta, cédrus és dohány.

A Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidékek egyaránt készítik.

Rosé

Ha a szüret után a szőlőt nem hagyják a héjon ázni préselés előtt, akkor a héjból nem áznak ki erősebb szín és ízanyagok (pl. csersav). Ilyenkor világosabb, rózsaszínes, vagy hagymahéj színű rozé borok készülnek. Hazánk valamennyi kék szőlővel rendelkező borvidéke alkalmas a rozé alapanyagának előállítására. Népszerűsége folytán szinte mindenki foglalkozik vele. Könnyed teste, jellemzően lendületes savai és gyümölcsös aromái miatt nemcsak azért illik a nyárhoz, mert ilyenkor fogyasztjuk a legszívesebben, hanem azért is, mert ennek az évszaknak az ételei kifejezetten jól mennek hozzá.

Egészségetekre!

forrás: borkostolo.wordpress.com

• alkohol borok érdekességek ital

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!