Ha ezt olvasod, ideje felkaparnod magad a földről és szembeszállni a félelmeiddel. Emlékezned arra, hogy ki is vagy valójában. Szállj harcba magaddal és vívd meg a csatát.

Az élet bizony nehéz. De még csak nem is habos torta. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az én hátamon nincs teher és néha nem roskadnék inkább össze, de feladni sosem szoktam, és hát nem is most kezdeném el. Néha megfeledkezel arról, hogy honnan jöttél és hogyan jutottál el oda, ahol épp ezt olvasod.

Elfelejted, hogy mennyi nehéz nap van a hátad mögött. Hány olyan reggeled volt, amikor ébresztett az óra, miközben te előre tudtad, nehéz nap előtt állsz. Hányszor akartad feladni fejben és hányszor ígérted meg magadnak újra és újra, hogy nem ezt teszed. Hagyod, hogy homályba vesszen mindazon erő, amit a nehéz, gyötrő és mocskosul embert próbáló napokból gyűjtöttél.

Egykor én is ezt a hajót eveztem. Mesterien értettem ahhoz, hogyan kínozzam magamat a saját gondolataimmal. Azonban tudtam, hogy minden lent után fent lehetek újra és valójában semmi sem túl bonyolult, csak azzá teszem. Találd meg a pillanatot, amikor tovább olvasol, lapozol, és új fejezetet kezdesz vagy egy egészen új történetet választasz.

Mássz át azon a drótkerítésen, akkor is ha kiszakad a nadrágod. Ne agyalj, csak érezd, hogy élsz. Gondolj bele abba, hogy mit mesélsz majd a gyerekeidnek és az unokáidnak. Azt, hogy egy lelki roncs, talán egy élőnek tűnő gépezet voltál éveken keresztül, vagy azt, hogy megélted életed minden egyes percét.

• akaraterő lélekhangok önbecsülés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!