Amikor az utolsó vonat is elmegy

Hinni, bízni akartam benned, de már nem hiszek, nem bízok benned. Tudom, hogy mik állnak a szavaid mögött. Már nem akarok többet szenvedni, már nem akarok többet megalázott lenni. Lehet nem sok idő telt el, csak pár hét, hónap, de számomra ez az idő örökkévalóságnak tűnt, és már eljutottam arra a pontra, hogy nem érdekel, hogy, mit, miért tettél, vagy mi lett volna, ha… másképp cselekszel, már nem érdekel az a „ha”…

Nincs több álom, ami arról szól, hogy mi mindent tudtunk volna együtt csinálni, milyen szép helyekre tudtunk volna elutazni. Már nem akarom, hogy hiányozzanak a vicceid, vagy az ahogyan énekeltél, ahogyan táncoltál nekem. Az összebújásaink, vagy a megannyi édes csókod.

Nem alkalmi lány vagyok, akinek hetek, hónapok után előkeresed a telefonszámát, mert tudod, úgyis rögtön igent mond. Már nem. Nem adok utolsó utáni esélyt, hogy aztán megint semmibe vegyél. Rengeteget adtam, de te nem éltél vele. Már nincs több, elfogyott.

Tudod, úgy gondolom, ha valakinek egy kicsit is fontos a másik, akkor tesz is érte, hogy ezt kimutassa, és nem futamodik meg mondvacsinált ürüggyel az első nehézség láttán, ha pedig valakinek igazán kellek, és őszintén szeret, akkor annak nem a problémát jelentem, hanem a mindent. A reményt, a hitet, a bizalmat, a támogatást, a boldogságot, és a szerelmet.

Lassan pedig elértünk a filmed végéhez, és mint mondtam, minden film végén van egy csavar. A tiednél az, hogy nem te fejezed be, hanem én. Az én filmem pedig így fejeződik be…

Siethetsz, futhatsz eszedet vesztve, hogy elérd, és felvegyen az utolsó utáni esély vonata, de sajnos mire odaérsz, már csak a távolból fogod látni. Ott akkor, ahogy lassan, zakatolva kezd majd eltűnni a vonat a messziségbe, egy pillanatra, de látni fogsz egy lányt a vonat végében. Az a lány én leszek… ott fogok állni kisírt szemmel, összetört szívvel, és te ugyan nem fogod hallani, de csak annyit fogok mondani… minden jót, Isten veled. Te pedig a peronon állva, abban a percben tudni fogod, hogy ez a vonat számodra örökre elment…

További írások ITT

Előző

2 / 2. oldal