A szexuális önbizalom önmagában csak egy ideig vonzó
Csodálom azokat a barátaimat, aki a munkájukból kifolyólag egész nap emberekkel foglalkoznak. Elképedve figyelem türelmüket, együttérzésüket és mindennél jobban emberismeretüket.
Csak ámulok, hogy egy perc alatt képesek másokat kiismerni és a megfelelő módon kezelni. Gyakran faggatom őket az emberekkel, szokásokkal kapcsolatos kérdésekről, a legutóbb a szex volt a téma…
– Tudod, ez valahogy úgy van – mondja a barátom – hogy a szexuális kisugárzás nagyon vonzó dolog, de minden korban máshogy néz ki jól. Fiatal korban dögös lehet, ha valakinek ránézésre is van szexuális önbizalma, ha szemmel láthatóan nagy rajongója az élet buja oldalának. De egyszer csak elérkezik az emberek életében egy pont, úgy negyven körül, amikor ez a szexuális kisugárzás önmagában nem vonzó, sőt, kifejezetten visszataszító is lehet. Ha erre a korra nincs a szexuális kisugárzás mögött egy érett személyiség, karrier, hivatás, hobbi, szóval tartalom, akkor bármilyen edzett, jól ápolt legyen is az illető, a tekintetében ürességet és kiégettséget látsz.
De vannak a baráti körünkben olyan emberek, akik fantasztikus összhangban vannak önmagukkal és az élettel – folytatja – Erika például kiváló példa erre. Olyan az élete, mint egy csodálatos torta, amelyben minden szelet önálló örömforrás: a karrier, a család, a sport, a hobbi, a barátok, és persze ott a ragyogó szexuális kisugárzása. Aztán van még valami, ami sokat hozzátesz ehhez a tortához, amitől igazán vonzó lesz az egész: a tartás, a méltóság! Azt hiszem ez az az összeállítás, amitől az egész ellenállhatatlan egységgé áll össze, amit úgy hívunk: felnőtt ember!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez