2. Mounaji Barbi írásai
Mounaji Barbi

Az írás, mint kifejezőeszköz mindig is jelen volt az életemben. A szenvedélyemmé vált, és ennek köszönhetően a lehető legtöbbet szeretnék átadni ebből másoknak.




Ha nem kellek neked

Sosem mondjuk ki, hogy mennyire fájó is az az érzés, amikor nem kellünk. Azért, mert éppen eléggé nehéz magában a tudat is, hogy nem vagyunk elegendőek a másik számára. Nem tudunk még nyakunkba venni egy olyan érzést is, ami visszatükrözi a másik szemével látott önmagunkat. A legnehezebb játszma azonban az, ha nem kellünk, de mégis megszorít.

olvass tovább

Elfogadlak elmúlás

Sokaknak hoz gyomorszorító érzéseket az ősz beköszönte, én mégis máshogy érzek és a szívemben kellemes mozgolódás lesz úrrá. Hát végre itt van, amire vártam. Köszöntelek téged újra szeptemberi életérzés.

olvass tovább

Sorsszerű találkozások

Életünk során számos ember vesz minket körül. Az emberi kapcsolatok mindegyikének megvan a maga sajátossága. Egy dolog azonban mindig biztos: minden egyes kapcsolat, legyen az barátság, párkapcsolat, viszony vagy munkakapcsolat, nem véletlenül jön létre.

olvass tovább

Ha igazán egymást akarnánk

Az életben szeretjük a játékokat és olykor-olykor mind felülünk a hullámvasútra, még annak tudatában is, hogy félünk a mélyrepüléstől. Van, hogy kijelentjük várjuk az Igazit, várjuk a mindent elsöprő érzelmeket, aztán rádöbbenünk, hogy ez nem teljesen így van…

olvass tovább

Ha igaz volnál

Érző vagyok és végtelen. Igen, tudom jól, hogy nem könnyű velem. Elsodorlak, ha az élet és az érzéseim úgy kívánják, de minden egyes pillanatban érted vagyok az, aki. És te? Vajon Te tudnál engem feltétel nélkül szeretni?

olvass tovább

A szakítás

Lélekdöfés, mintha egy puskacsővel lőnék át a mindig dobogó szívünket. Ilyen és ehhez hasonló érzések, amiket megélünk egy szakítást követően. És hogy mi történik ezután?

olvass tovább

Így hagytál el szavak nélkül

Nézem a képeket rólad, amin látok egy félmosolyt és egy pár szomorú tekintetet. Gondolkodóba esem, vajon csak az érzelmek játszanak velem? Aztán lopva a tükörbe pillantva meglátom a magam arcát, ahol ugyancsak egy pár szomorú és most már könnyes tekintet néz vissza meredten.

olvass tovább