Kulcsszó keresés /


Egy hanyatló párkapcsolat intő jelei

Egy kapcsolat végét nem a viták jelzik, és nem a konfliktus egy romló kapcsolat első számú ismérve. Az érvek ütköztetése nem halálos, és nem ördögtől való ártalom, sőt ha kulturált hangnemben, érett személyiségek között zajlik, még pozitív értelemben lehengerlő is. A megoldatlan, kezeletlen, rákos sejtként burjánzó problémák, és a gyermekded, ügyetlen konfliktuskezelés vezetnek a kapcsolat hanyatlásához.

olvass tovább

Amit soha ne mondj egy férfinak

  • 2021. szeptember 19.

A húszas, harmincas évei során annyi randin vesz részt a legtöbb nő, hogy gyakorlatilag már az első randi végén kitalálható, hogy mit akar a férfi, milyen személyiségű, lesz-e folytatás, és van-e reális esélye, hogy ő lesz a gyerekeink apja. A rutin meg az évek sokat segítenek átvészelni a randiakadályokat, vannak azonban olyan mondatok, amik még a legtapasztaltabb párkeresők száján is kicsúsznak időnként. Akár még a randik, vagy már a járás során. Pedig nagyon nem kéne!

olvass tovább

Ezért ne játssz egy másik karaktert a kapcsolatodban

  • 2021. szeptember 11.

Mindannyian a legjobb formánkat szeretnénk mutatni a kapcsolatainkban, különösképp a legelején. Szép, dekoratív mini ruha, elegáns öltöny, szikrázó mosoly, elbűvölő személyiség. Az idők végezetéig is sorolhatnánk, mi mindenben próbálunk a tökély legcsúcsára eljutni.

olvass tovább

Praktikus és divatos kézitáska kell? Értékes tippeket mutatunk!

  • 2021. augusztus 25.

A gyakorlatiasság nem jelenti azt, hogy le kell mondanod a stílusodról, és ez mindenre vonatkozik – ruhára, cipőre, kalapra, kiegészítőkre és igen, főleg a táskákra. Nem kérdés, hogy utóbbiak egy kardinális célt szolgálnak – hordozzák létfontosságú és nélkülözhetetlen eszközeink tárházát. Ugyanakkor képviselik személyiségünket és a divatirányzatunkat is. Ezért különösen a női kézitáskák általában a funkcionalitás és az esztétikum kettős célját együtt szolgálják, aminek komplett megvalósításához itt hagyunk néhány tippet számotokra.

olvass tovább

Mióta furcsa az, ha az utcán valaki egyedül van, de mosolyog? Szégyen a boldogság?

Vajon mióta tart a sztereotípia, hogy a magyar emberek búskomorak, és hogy a metrón is csupa fáradt, meggyötört, mosolytalan személyiségeket látunk? Vajon mikor kezdtük el gyanútlanul méregetni egymást? Mitől is tartunk valójában? Hogy a másik fél belénk lát, és rájön, hogy mindaz, amit kialakítottunk magunkról, az csupán álca a túléléshez? A mindennapok túléléséhez. De valójában mióta is van az a felfogásunk, hogy csak túl kell élni a napokat?

olvass tovább