Kulcsszó keresés /


Idővel megtanulsz elengedni

  • 2022. október 31.

Lépésről-lépésre kezdem megismerni újra önmagam. Azután, hogy a padlóra csattanunk, jön valamiféle elsöprő belső változás. Persze hazudik, aki azt mondja, elsőre ez tetszik neki. Nem. Rohadtul nem, de amikor szembenézel saját magaddal, ott állsz egyedül, és senki nem rágat ki a szarból, akkor megérted, hogy fel kell állnod. Kerüljön bármibe is.

olvass tovább

Felismertem benned önmagamat - Rátalálhatsz-e arra, aki megváltoztatja azt, amit eddig önmagadról gondoltál?

  • 2022. október 30.

Emberi kapcsolataink tükörként szolgálnak életünkben. Ahogyan azt is tudjuk, hogy kapcsolódásaink nem véletlenül alakulnak, köttettnek meg. Azt a tényt sem lehet elvitatni, hogy néhány ember transzformáló hatással lesz életünkre és sokszor olyan folyamatokat indítanak el bennünk, melyekre talán még fel sem voltunk készülve.

olvass tovább

Férfiszempont: Hányszor érezted, hogy kong a lelked az ürességtől?

Még most is emlékszem azokra a hideg februári reggelekre. Alig két hónapja érkeztem haza Amerikából. A napjaimmal mással sem teltek, mint munkával, barátokkal, szórakozással és hosszúra nyúlt éjszakákkal. Ma már tudom, menekültem. Menekültem önmagam elől. Nem akartam egyedül lenni. Nem akartam azt a furcsa belülről rám törő érzést, amit akkor még nem is igazán értettem. Folyton kerestem valakinek a társaságát. Amikor másokkal voltam, boldognak éreztem magam...Ez a helyes kifejezés: éreztem. De valójában nem voltam boldog.

olvass tovább

Én és az önbecsülésem

Önmagam megbecsülése elsősorban az én érdekem, egyben érdemem. Ha csalódottságomban magamra öltöm az áldozat szerepét, legjobb esetben is csak egy csinos kis mártír leszek, a világ áldozata; de életem teljes egységét nem élhetem meg. A tökéletes felszín mögött mindnyájunknak megvan a saját küzdelme.

olvass tovább

Túl drága szerelmek

Eleinte konokul ellenálltam, önzőn csak önmagamat védtem, a saját lelki egészségemet védelmeztem, mert tudtam, hogy majd drágán megfizetek ezért a szerelemért. Ízekre tép majd kíméletlenül, kicsontoz, elveszi belőlem, ami kell, és tiszta, nemes emberi tulajdonságaimat viszi emlékül. Értőn kibányássza, felszínre hozza a gyenge nőt, én meg hagyom, hogy ő megszelídítsen, hogy megmentsen, hogy férfi legyen.

olvass tovább

A múltnak is jár néha köszönet

Nekem is van múltam és lesz is még. De már nem fáj, már nem ijeszt meg visszatekintenem. Mert a múltam is én vagyok. Mostanra már tudom, hogy az összes megtörtént pillanata segített abban, hogy önmagam legyek, és azzá váljak, aki valójában vagyok.

olvass tovább