Tavaszi feltöltődés – kezdd apró lépésekkel a megújulást!
Itt a tavasz, a megújulás és a feltöltődés időszaka. De ne csak otthonunkat rázzuk fel, vagy a kertünket tervezzük virágzóvá az első napsugarak beköszöntével, hanem magunkra, legfőképp testi-lelki harmóniánk elérésére is szánjunk kellő energiát!
Téli üzemmódról tavaszi frissességre váltani, és szervezetünk felborult egyensúlyát helyreállítani egyik hónapról a másikra sokrétű feladat. Hiába köszöntött be végre a jobb idő, sokunk érezheti magát ebben az időszakban is elcsigázottnak és fáradtnak – ami egyáltalán nem meglepő! Jogosan merül fel a kérdés: mit tehetünk azért, hogy minél hamarabb kiélvezhessük az évszak nyújtotta lehetőségeket, a közös baráti piknikeket, a hétvégi kertészkedéseket vagy akár a családi kirándulásokat?
A lényeg, hogy ne támassz magaddal szemben irreális elvárásokat! Ne akard hirtelen máról holnapra megváltani a világot, de legalábbis semmiképp ne forgasd fel eddigi, jól megszokott napi rutinod és életviteled, hanem sokkal inkább haladj apró lépésekkel, és kezdd a leghétköznapibb szokásaid kapcsán a változtatást! Lehetőség szerint aludj legalább napi nyolc órát, tölts minél több időt a természetben, mozogj eleget a friss levegőn, táplálkozz vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagon, fogyassz kellő mennyiségű folyadékot, szaunázz, vagy iktass be reggelente hideg-meleg vizes zuhanyt, és gondold át jó pár egyéb – sok esetben ártalmas és felesleges – szokásodat is! Lelki harmóniánk ugyanis nagyban összefügg testünk és egészségünk kiegyensúlyozottságával, így miképpen egy jól megválasztott diéta, úgy például a cigarettázás abbahagyása is hozzájárulhat testi-lelki megújulásunkhoz.
A Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak, ezért ez nemcsak egyéni, de társadalmi jelentőségű kérdéskör is, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. A dohányzás minden formája káros az egészségre, és ma már egyértelmű, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. A tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért.
A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nemcsak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak. Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetőek meg 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Ezért aki a leszokás mellett döntött, azt minden lehetséges módon támogatni kell.
Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik az egészségügyi kockázatok ismeretében sem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívákkal a felnőtt dohányzók is csökkenthetik a dohányzás ártalmait a cigarettázáshoz képest. A károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggésre vonatkozóan azonban jelenleg még nem állnak rendelkezésre pontos információk. A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, így fontos a hiteles forrásból történő tájékozódás.
A füstmentes technológiák közé tartoznak a többi között az e-cigaretták, a dohányhevítéses technológiák vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárnák. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, illetve egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást is. A füstmentes alternatívák használatának hosszú távú hatásait még vizsgálják, ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik.
Egy dolog azonban biztos: a dohányzás okozta ártalmakat kizárólag úgy szüntethetjük meg, ha véglegesen felhagyunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásával, azaz ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már rászoktunk, akkor pedig minél hamarabb leszokunk róla.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez