Egyre többen gondolkodnak környezet- és egészségtudatosan, egyre több ember ismeri fel, hogy korántsem mindegy mit ad az asztalra, mit tölt a poharakba, mit ken a saját és gyerekei bőrére. Reneszánszukat élik a natúrkozmetikumok, a hidegen sajtolt növényi olajokból készített természetes szappanok. Hogyan lehet profin szappant önteni? Miért éri meg magas minőségű, teljes értékű alapanyagokkal dolgozni? Miért dukál a szappanba is a 100%-ig természetes hígítatlan, hamisítatlan illóolaj a silány illatolaj helyett? A Napvirág manufaktúrát –mely minőségi natúr dermokozmetikumok gyártásával foglalkozik - vezető testvérpárral, Kolonics Ildikóval és Mariannal beszélgettem.

Ma már rengetegen öntenek szappant, hiszen gombamód szaporodnak a szappankészítés fortélyait oktató iskolák. Ebben a hatalmas bio-, öko-, kézműves kavalkádban mégis nehéz megtalálni az „igazit”. A tudást nem lehet megszerezni egy pár napos, vagy órás „tanfolyamon”, és még a tapasztaltabb öreg rókák között is nagyon kevesen értenek profi módon a szappanok illatosításához. Óbuda peremén azonban létezik egy apró műhely és egy lelkes testvérpár. Ők azok, akik mertek álmodni, és nem adják alább a tökéletesnél. A Napvirág szappanok és dermokozmetikumok, - mint amilyen a fürdősók vagy a testvajak -, ugyanis patikusi pontossággal, tisztasággal, hozzáértéssel, nem utolsó sorban pedig szívből és lélekből készülnek, igazi illóolajokkal.

Kolonics Mariann az idősebb nővér patikai szakasszisztens, aki a gyakorlati tudást szolgáltatja. Ő még emlékszik arra, amikor a nyolcvanas években a patikában még piócákat porcióztak a befőttesüvegekből, amikor a krémeket és a macerátumokat is a patikus készítette helyben. Ma már szinte mindent gépek állítanak elő nagyüzemi módszerekkel, tartósítószerrel, a kencéket, szirupokat előre csomagolva kapják a gyógyszertárak, a mai patikusok sajnos nagyrészt csak kiszolgálnak, csomagolnak, egyszóval kereskednek. Miután rádöbbent arra, hogy mennyi tartósítószert, felesleges szintetikus térfogatnövelő szert, festék-, színező- és illatanyagot pakolnak bele a bőrre kenhető termékekbe elgondolkodott, hogy lehetne ezt másként is, egy kicsit úgy, mint régen.

 „Az első időkben, amikor az édesanyánk megbetegedett, akkor kezdtünk el tudatosan figyelni arra, hogy mit eszünk és mit iszunk. A betegség maga döbbentett rá arra, - illetve, az, hogy a rák „gyógyításának” milyen mellékhatásai vannak, és korántsem biztos a gyógyulás -, hogy az egészségünkre kell vigyázni, azt kell megtartani, megóvni mindenáron. Később fokozatosan lecseréltük a tusfürdőket szappanra, aztán később eljátszottam a gondolattal, miért ne készíthetném én saját magam a tisztálkodószereinket.” – meséli Mariann. „Ez óriási szabadságot adott, hiszen én magam választhattam ki milyen alapanyagokból készüljenek a szappanok, az extra szűz olívaolajat, a kezeletlen shea vajat, vagy az általam facsart igazi narancslét a narancsos szappanokhoz. Mindez büszkeséggel és örömmel töltött el, másrészről pedig teljesen kikapcsolt.  Amikor az apró rózsabimbókkal díszítem a rózsaszín agyaggal színezett szappanokat, az adja nekem az igazi szabadságot. Akkor érzem, hogy élek. Minden egyes kis szappan az én kezem munkája, benne van a szívem és a lelkem egy darabja.”

A receptek sok-sok hónap kísérletezése után tökéletesedtek, majd egy nap azon kapták magukat, hogy a pincében kilószám száradnak a különböző színű, illatú szappanok, takaros kis üvegekben várakoznak a testvajak, és illatoznak a fürdősók, melyeken mind ugyanaz a virágszirom alakú kis címke tündököl: a napvirág. A vállalkozás működéséhez azonban elengedhetetlen volt Ildikó, az ötletgyár, aki a kevésbé izgalmasabb, ám annál fontosabb „világi” dolgokkal foglakozik, mint az alapanyagok beszerzése, a webshop üzemeltetése, az internetes megjelenés, a hírlevelek, a vásárok, a kiállítások és a szalonok.  „Mariannal tökéletesen kiegészítjük egymást. Én tulajdonképpen az alapanyagokat szolgáltatom Mariann ötleteinek megvalósításához. Ő kitalálja, hogy ricinusos szappant szeretne készíteni, én pedig megkeresem az ár-érték arányban legjobb ricinusolajat, majd, adunk közösen neki egy olyan arculatot, amiről hisszük, hogy kelendő a piacon. Aztán ismét már csak én intézem a csomagolás, fotózás és a megjelenések ügyeit. Számomra ugyanolyan fontos a minőség és a pontosság, mint a testvéremnek. Szerintünk ez az egyik legfontosabb szempont, hiszen jó szappant csak is jó alapanyagból lehet előállítani.”- magyarázza Kolonics Ildikó.

A mai modern kézműves szappanokat is sokféleképpen lehet készíteni. Nagyon kelendőek még mindig a harsány színek, az éles illatok. Ma már nem csak az úgynevezett festőnövényekből – mint amilyen a festőbuzér (Rubiae tinctorum), az anatto (Bixa orellana) vagy a spirulina - varázsolhatunk piros, sárga vagy zöld színeket, hanem különböző kozmetikai pigmentekkel, vagy ásványi színezékekkel, mint a mica por, melyek ugyan elfogadottak a natúrkozmetikumokban, ám nem tűnnek túl természetesnek. Az arany mica porral díszített lila kozmetikai pigmenttel színezett szappan nagyon dekoratív, ám mégsem mondható a szó szoros értelmében természetes hatásúnak. „Mi inkább régi vágásúak vagyunk és a természetben is megtalálható alapanyagokkal szeretünk dolgozni, így a pirospaprika adja a szappanjainkban a piros színt, a sárgát a frissen facsart narancs, a barnát a főzött kávé. Számunkra ez is a természetességet jelenti.” –mondja Mariann.  Az pedig még inkább elgondolkodtató, hogy az EU-ban azt is natúrkozmetikumnak lehet nevezni, melyben 10%-nál kevesebb a nem természetes, tehát akár szintetikus anyag! Sajnos ezt a vásárlók legnagyobb százaléka nem is sejti. Jóhiszeműen a megvásárolják a terméket, mert natúrkozmetikumként hirdetik, miközben az összetevők között parfüm, esetleg finomított ásványi olajat is találhatunk, igaz, 10% alatt. Tehát jó lenne ha a tudatos vásárlók azt is tudnák, hogy vannak a natúrkozmetikumok, és vannak a törvény által még natúrnak mondható kozmetikumok…

Ami az illatot illeti, az szintén egy külön, érzékeny téma. Az emberek első reakciója a szappanok kézbevétele után az, hogy megszagolják a szappant. Amelyiknek pedig nincsen harsány, akár több méterről is érezhető illata, azt a legtöbben visszateszik a polcra. Pedig a szappan elsősorban mosakodásra, azaz tisztálkodásra való, nem pedig a bőr illatosítására. Arra kitalálták már a középkorban is a parfümöket, pomádékat.  Bárcsak tudnák a vásárlók, hogy a messziről illatozó szappanban nincs igazi illóolaj, hanem csupán szintetikus illatolaj. Persze ezekkel sincsen semmi baj, ha a szappant nem úgy árulják, hogy 100%-ban természetes. Többfélék vagyunk, akad, akinek akkor indul jól a reggele, ha eperillatú szappannal tusol le. A baj csak a félrevezetéssel van. „Az egyik vásárban megkérdezték tőlem, hogy miért nem használok ibolya vagy gyöngyvirág illóolajat a szappanok illatosítására. A válasz egyszerű, hiszen a mi szappanjaink természetesek a szó szoros értelmében, így nincs helye nálunk az illatolajaknak. A beszélgetésünk végére sikerült meggyőznöm a hölgyet, hogy olyan, hogy ibolya vagy gyöngyvirág illóolaj olyan nem létezik. Ezek a virágok ugyanis olyan törékenyek, hogy képtelenség belőlük kinyerni vízgőz desztillációval vagy más eljárással az illatot. Kizárólag ibolya abszolút létezik, melyet egyrészről nem is a virágból, hanem a levelekből vonnak ki alkoholos kivonással, és kicsit sem „klasszikus” ibolya az illata, inkább egy fás, dudvás, földes illatot kell elképzelni, másrészről pedig olyan drága, hogy a szappanban érezhető mennyiség egy vagyonba kerülne.” – meséli mosolyogva Mariann. „Számunkra fontos, hogy a szappanjainkban igazi illóolajat használjunk, mely magas minőségű, hígítatlan, hamisítatlan és 100%-ban természetes. Ezekből egyébként kevesebb is elég. Egyszerűen csak így van értelme. Számtalan esetben előfordult a szappanok receptúrájának kikísérletezésekor, hogy az ócska, összepancsolt, természetesnek mondott illóolajok miatt avasodott meg a szappanunk. Rájöttünk, hogy ezeket a drogériákban, patikákban kapható 100%-ig természetesnek mondott illóolajokat valószínűleg hígítják általában olcsó napraforgó olajjal, mely azonban nem egy stabil olaj, lágyítja a szappant, ezért felelős lehet annak avasodásáért.” – mondja Ildikó. Az illóolajok kiválasztásánál arra is érdemes figyelni, hogy azokat a lúg nagy részben szétmarja, molekuláik roncsolódnak, így intenzitásuk is csökken. Az illatokat a szappanban érdemes valamilyen vivőanyaggal fixálni, mint amilyenek az agyagok, a különböző lisztek, őrlemények, vagy szárítmányok. Az sem mindegy, hogy ezt a keveréket mikor adjuk a szappanmasszához. A hidegeljárásos szappan készítésekor a legutolsó, úgynevezett szalagfázisnál érdemes a masszához keverni. „Jó tudni azt is, hogy a fejillatok, mint amilyen a citrom, vagy a grépfruit sajnos egyáltalán nem marad meg a szappanban, míg a lábjegyek, mint a vetiverfű, a pacsuli, vagy a szantál igen tartós illattal látja el a szappanokat.” – avat be a műhelytitkokba Mariann.

„Valljuk, hogy hazánk, tágabb értelemben pedig a Kárpát-medence kivételes adottságai miatt az itt található alapanyagok különösen gazdagok hatóanyagokban. Számunkra fontos, hogy olyan alapanyagokat használjunk, ha lehetséges, melyek magyar földön születtek. A levendulát mi magunk is termesztjük, a levendula illóolajat pedig magyar gyártótól vásároljuk, aki maga is nagy hangsúlyt fektet a minőségre.” – mondja a testvérpár.

Akár illóolajról, akár színezékről, akár a szappan alapanyagát szolgáltató olajokról van szó, érdemes tudnunk, hogy a bőrünkön kétszer olyan gyorsan szívódnak fel a rákent anyagok, mint az emésztőrendszerünkön keresztül. Éppen ezért közel sem mindegy, hogy milyen szappant választunk, még akkor sem, ha ez egy lemosó szer, mely rövid ideig tartózkodik a bőrön. Szappant készíteni művészet. Ha jó minőségű alapanyagokat használtak hozzá, az profizmus, ha lélek és szív van benne, az mestermű. A napvirág szappan ilyen.

Schütz Gabriella

• egészség natúr komzetikumok szappan szépség

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!