Mikor elnyomjuk zavaró érzéseinket, elnyomjuk velük a kellemeseket is, és a szerelem meghal

Minél „tökéletesebbnek” tűnik egy pár, vagyis minél inkább mentes a mélypontoktól, a krízisektől, annál inkább gyanakodhatunk, hogy ők a szőnyeg alá seprés művelői lettek az évek során. A tökéletesség illúzióját kár is kergetni, hiszen tökéletes párkapcsolat nincs, csak ami hiteles és életszerű, valamint elég komfortos ahhoz, hogy boldognak, értékesnek és szerethetőnek érezd magad benne.

Kapcsolatainkban természetes krízisfolyamatok játszódnak le, mert ez az élet normális rendje. De tégláról téglára érzelmi falakat építhetünk haragból, titkokból, meg nem értettségből, az érzelmi biztonság teljes hiányából. Érdemes ezért minél gyorsabban, vagy inkább azonnal reagálni, de nem csenddel, érzelmi, vagy fizikai kivonódással, hanem értelmes emberi beszéddel. Mert a sérelmekre idővel csak újabb sérelmek rakódnak, a feloldatlan konfliktusaink pedig további sérelmeket szülnek. Kegyetlen ördögi kör ez, amelyben ez az érzelmi fal egyre magasabb, egyre áthatolhatatlanabb lesz, aminek az eredménye a teljes elzárkózás.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.