Lépj tovább!
A legjobbat tettem, amit akkor tudtam, nincs okom haragudni magamra, erősítgettem magam. Megbocsátok magamnak, és biztosítom magam önmagamba vetett hitemről, továbbra is bízom magamban, a döntéseimben. Visszamenőleg megengedem magamnak, hogy hibáztam, megengedem magamnak, hogy a későbbiekben se legyek tökéletes. Elfogadom, hogy ott tartok az életben, ahol tartok, ez így van rendben.
Megbocsátok magamnak, és biztosítom magam önmagamba vetett hitemről, továbbra is bízom magamban, a döntéseimben.
Megbocsátok mindenki másnak is, aki az események sorozatában részt vett. Mindannyian rendkívül kevés tudatossággal rendelkeztünk, olyanok voltunk mint egy gyerek, aki járni tanul, esik-kel, megüti magát, enélkül pedig senki sem tanulhat meg járni.
Meditációim során gyakran látom magam, az életem folyamát, mint megállíthatatlanul áramló energiát, felfekszem az áramlatra, és hagyom, hogy magával vigyen. Ha megáll valahol, mert pihenni kell, megpihenek, ha kanyarodni kell, segítem, hogy minél könnyebb legyen bevenni a kanyart, ha erős sodrásba kerülök, hagyom, hogy felgyorsuljon a szívem, megengedem magamnak, hogy megéljem az életet olyannak, amilyen, nem állok ellen. Bízom magamban, bízom az életben. Minden körülmények között biztonságban vagyok, szabad vagyok.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez