Jó a segged, bébi!

Egy 24 éves amerikai színésznő videóra vette egy barátja segítségével, hogy milyen visszajelzések érkeznek a férfiaktól New York utcáin, még ha csak egy egyszerű pólóban, nadrágban és tornacipőben is szeli át a várost. Különösebb angol tudás sem szükséges ahhoz, hogy értsük a lényeget. A legviccesebb és egyben leginkább zavarba ejtőbb, az a jelenet, amikor egy srác 5 teljes percen át menetel a néma hölgy mellett, a létező legcikibb dumákkal ostromolva őt.

Néhány hete változtattam a megszokott útvonalamon futás közben, és gyakran visz a lábam forgalmas utak melletti járdán. Bár mindkét fülemben dübörög a zene, ezzel is arra ösztönözve önmagam, hogy ne terüljek el a földön az életemért könyörögve, pusztán már 50 méter után, ennek ellenére is felfigyeltem rá, hogy a férfiak megvadulnak, ha látnak. Na, félreértés ne essék, nincs olyan testem, mint Megan Foxnak, nem ennek tudhatóak be a heves megnyilvánulások. Valószínűleg csupán annyi a magyarázat, hogy ha az erősebbik nem meglát egy női hátsót feszülős nadrágban, még ha az nem is tökéletesen kerek, feszes és izmos, egyből beindul a fantáziájuk, és a kevésbé intelligensek egyből késztetést éreznek utánad kurjantani, hogy “De jó segged van, Anyukám!”. Senkinek sem kell bemutatni azt a szívet melengető jelenetet sem, amikor az ember lánya egy építkezés mellett halad el, és a munkások finom bókokkal és pajkos kacsintásokkal igyekeznek felturbózni az önbizalmunkat. A videóban, és a való életben is, leggyakrabban elhangzó csajozós dumák, igen kreatív módon, az alábbiak (vajon bejött már valaha valakinél?):

“Mizu kislány/tündérem/gyönyörűség?” - Ilyen eredeti megszólításokat, még, még, még!

“Miért nem mosolyogsz? Mosolyogj már!” - Vicsorgás lesz az inkább.

“Hű, az anyját!” - Ümm. Köszi, vagy mi.

“Nem akarsz beszélgetni?” - De, nyilván…

“Ha megadom a számom beszélgetsz velem?” - Hát persze!

Az akció mögött egyébként a Hollaback szervezet állt, és a kisfilm célja pedig az volt, hogy felhívják a figyelmet, hogy becslésük szerint a nők 70-90 %-a válik utcai zaklatás vagy inzultus áldozatává élete során.

Krajnyik Cintia

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Krajnyik Cintia

Gyakran készítek interjúkat, de sűrűn fogalmazom meg saját véleményemet, gondolataimat is egy-egy témát illetően, valamint a hétköznapokból kiragadott élethelyzeteket is szívesen papírra vetem, melyeket a Lélekhangok című rovatunkban olvashattok.