Valahol, messze a párkapcsolatok vagy az induló kapcsolatok földjén, egyszer elérkezik az idő, amikor a sok szép és jó, régi élmények megbeszélése után előbukkan az ex-akta. Intelligens felnőtt emberekként tudnunk kellene kezelni a rég múltban történteket, de valahogy, valamiért ez a témakör mindenkit kicsit érzékenyen érint.

Ha a saját exeinkről kellene beszélgetnünk barátnőinkkel, vagy barátainkkal, akkor nagyon valószínű, hogy sok vicces és pikáns részletet mesélnénk el, de mégis a végén nagy nevetésbe törnénk ki. Hiszen ahogy mondani szokás a múlt az már elmúlt, és mindent megszépít. Azonban, ha egy kapcsolatban kerül róla szó, mindig próbálunk a legkevesebb részlettel előállni és még így is valahogy szarul sül el a beszélgetés. Nincs B opció. Miért van az, hogy valahányszor szóba kerül az ex, vagy például kapunk tőle egy „Boldog születésnapot” SMS-t, máris kitör a frász?

Mintha nem lehetnének régi kapcsolataink. Mintha mindannyian kínosan ügyelnénk arra, hogy ezzel ne sértsük meg a jelenlegi kedvesünket. Holott ez egy természetes velejárója annak, hogy társas lények vagyunk és bizony van múltunk. Valamiért mindenki nehezen emészti meg a közvetlenül minket megelőző alanyt. Mintha tele lennénk zsigerből előítéletekkel iránta. Holott, legtöbb esetben nem is ismerjük az illetőt, de ami még ennél is fontosabb, nem lehetett olyan rossz ember, ha a kedvesünk szerette őt valamiért. Persze, talán ez mindennek a forrása… „szerette...” Ilyenkor mindenkinek az agyában felmerül a kérdés, hogy „ugye, engem jobban szeret?” vagy „Vajon engem biztosan jobban szeret?"

Egy induló kapcsolatnál, netán ismerkedésnél pedig súlyos bonyodalmak áldozatává válhatunk, ha mesélünk korábbi kapcsolataink buktatóiról, még inkább a szakításainkról. Sokan úgy vélik, hogy ha megtudják az ex-akta titkait, abból lekövethetik a kiszemeltjük jellemét, tulajdonságait, stb. Ezt megvétóznám! Csak azért mert van múltunk, nem lehet más a jövőnk? Ki és miért meri megengedni magának azt, hogy bármit is levonjon egy rossz döntés vagy ballépés okán?

Van azonban a másik oldal, amikor mi vagyunk az ex-akta. Nem tudom, kinek mennyi idő kell ahhoz, hogy szembe sétáljon az exével és annak új párjával, de valahogy hiába is vagyunk túl bizonyos személyeken, akik sokat jelentettek valaha, mégis kínosan érint bennünket, intelligens emberi lényeket, a másiknak ilyenkor egy „hello, örülök, hogy látlak”-ot mondani. Tudva tudjuk, hogy bizony ennek nem az az oka, hogy a másik felet kíméljük meg, az ex-aktájának kicsomagolásától. Pusztán csak mi magunk érezzük a késztetést ösztönösen, hogy menekülőre fogjuk, és inkább felugorjunk egy ellenkező irányba tartó villamosra, mintsem, hogy szembe menjünk a temetett múlttal és annak jobbjával. Talán van, akinek elég, ha hónapok, míg másoknak évekre van szükségük ahhoz, hogy fesztelenül tudjanak viselkedni egy korábbi kedvesük társaságában. Pláne, ha a jelenlegi épp mellettük áll.

Persze van egy olyan szituáció is, amikor az ex-akta kifejezetten hálás terep tud lenni. Amikor épp temetnénk magunkat, de a Sors (nevezzük annak) összehoz egy villámtalálkozóra a múltunkkal, aki bár anno sok hibát vétett, de most elismerő pillantásokat vet ránk, hogy ejha, igazán jó formában vagyunk és mennyire meg is változtunk. A bókok, amikre annyira vágytunk azokban a régi időkben. Most láss csodát, bár kétségkívül jól eső, de már nem jelent semmi többet egy szónál. Ilyenkor valahol titkon mindenkiben egy kicsit emelkedik az a bizonyos barométer önmaga irányában. Nincs is annál nagyobb elégtétel, mint amikor egy ilyen eset után jövünk csak rá igazán, hogy a múlt az bizony tényleg elmúlt, de mi még virágozhatunk ettől egy szebb jövő felé.

Egy azonban biztos, az ex-akta ha egyszer kinyílik, ne féljünk feltárni a benne lévő dolgokat, de szem előtt tartva azt, hogy már nem a múltban élünk. A legjobb, ha nem úgy mesélünk róla, mint valami csodás visszarévedésről. Inkább, mint életünk egy olyan darabjáról, amitől többek között azzá az emberré váltunk, aki most itt ül egy olyan személlyel, aki sokkal érdemesebb az idejére és a tényleges valójára.

• ex múlt párkapcsolat szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!