Mi a betegségtudat ellenszere? Mi a betegség célja? Az, hogy élni tanuljunk. Ott és abban a helyzetben, abban a testi vagy szellemi értéksérülésben megtanulni a legtöbbet kihozni az életünkből. Még több levegőt venni. Még többször gondolni arra, hogy megoldjuk az életünkben felmerülő konfliktusokat a legkisebb sérüléssel.
Ha beteg vagy, legyen bármilyen súlyos a diagnózis, egyszerűen fel kell fognod, hogy nem vagy selejtes. Döntened kell. Elkezdesz élni, kitárulkozni magad előtt, hajtani az úton, hogy csökkentsd a mellékhatásokat, és közelebb kerülj az egészségeshez hasonlító szintre, vagy pedig bezárkózol és eltemeted magad. Mindig két út áll rendelkezésre. Olyan nincs az én elmémben, hogy egy betegség gyógyíthatatlan. Mert amint helyreállítom a krízist az életemben, a betegséget kiváltó fájdalommal már megküzdöttem. Nem számít mit mond a papír. Nem számítanak az értékek a leleteken. Az számít leginkább, hogy hogyan kezdünk el viszonyulni önmagunkhoz a most elinduló úton. Hiszen végső soron mindannyian halálos betegek vagyunk – egyszer leperegnek a homokszemek és meghalunk. Ha nem holnap akkor 100 évesen. Nem a halál a legfélelmetesebb dolog az életben. Hanem az, ha elfelejtjük, hogyan kell megtanulni élni az életünket. Nem csak átrohanni rajta. A halál sem úti cél, hanem egy kapu a végtelenbe. Semmi érdekes és semmi ijesztő nem vár minket odaát, amitől tartanunk kellene vagy várni kellene a szenvedés végét. Ide azért születtünk, hogy tapasztaljunk. Minden egyes fejezet, így a betegség is, ennek a tapasztalásnak a része. A mi feladatunk eldönteni, milyen cipőben járjuk végig az utat. Én hiszem, hogy az emberi elme sokkal erősebb a testnél. Hiszem, hogy amit fejben helyre rakunk és már nem csak hisszük, hanem tudjuk is, akkor bekövetkezik a gyógyulás. Mutassanak bármit is a papírok. Egészségesnek fejben kell lenni. Szeretni a testet bármilyen formájában viszont szívből kell.
Fogadd el a diagnózist, nem az teszi tönkre az életedet, hanem az elméd. Az teszi tönkre az életedet, ha magadat okolod és nem tanítod. Azzal vágod el a fonaladat, ha elfelejted a leckét, amit ezzel tanulni szerettél volna. Te nem csupán egy határtalan lélek vagy; ez a határtalanság egy fizikai valóságban öltött határokat, és neked kell megtanulnod, hogy milyen messzire nyúlik az akaratod. Csupán te tudod megtapasztalni, milyen érzés, amikor nem a tested, és nem a betegséged ural téged, hanem te ura leszel önmagadnak. Ha már egyszer úgy kelsz fel ebben az életben, hogy megéri beszívni a levegőt, mindegy mit hozzon el az a nap; akkor megtanulod, hogy te nem a betegség vagy. Te egy lélek vagy, aki megfertőzte fájdalmával a testét. Engedd meg magadnak a jogos haragot, az elkeseredettséget, a fájdalmat, a meg nem értettséget, a magányt, az elzárkózást. Sírd ki magad. Utána pedig engedd meg magadnak, hogy vállald a felelősséget mindazért, amit okoztál. Végül engedd meg magadnak, hogy elindulj a gyógyulás rögös útján. Nem számít közben, mit ítél meg az orvos egészségesnek és betegnek. Te légy egészséges lélek a beteg testben. Ha kitartó vagy, akkor rájössz a tanításra, és megtalálod azt a szeretetet és támogatást, amivel bármire képes leszel. El fogod tudni engedni a betegségedet, ha harcolsz önmagadért.
Fotó: Pexels.com
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez