Kövess minket Facebookon.
A reggel nem csupán a nap kezdete, hanem egy üres lap, amelyet ki-ki a saját kultúrája, hagyományai és életritmusa szerint ír tele. Miközben a modern világ gyakran a stopperórához igazítja az első ébren töltött órákat, a különböző kultúrák évezredes vagy éppen nagyon is mai szokásai arra emlékeztetnek: az, ahogyan a reggelt indítjuk, meghatározza a napunk minőségét és a belső egyensúlyunkat.
olvass továbbA magyar népi kultúra megőrzését és továbbadását szolgáló új képzéseket hirdetett a Hagyományok Háza, amelyek már elérhetők az intézmény weboldalán. A 2026 őszén induló programok a népzene, a néptánc, a mesemondás és a népi kézművesség területén kínálnak képzési lehetőséget különböző szinteken: akkreditált továbbképzéseket pedagógusok és közművelődési szakemberek számára és további kurzusokat minden érdeklődő részére. A képzések gyakorlatorientált szemléletben valósulnak meg tapasztalt oktatók, népzenészek, folkloristák, táncművészek, mesemondó és kézműves mesterek közreműködésével. A kurzusokra a meghirdetett létszámkeret betöltéséig, de legkésőbb az egyes képzésekhez tartozó nyári határidőkig lehet jelentkezni.
olvass továbbPontosan száz évvel ezelőtt, 1926. június elsején Norma Jeane Mortenson néven látta meg a napvilágot egy kislány Los Angelesben, akit a világ később Marilyn Monroe-ként zárt a szívébe. Ha a huszadik század legnagyobb hatású popkulturális ikonjára gondolunk, a kollektív emlékezet azonnal felvillant egy képet: a fellebbenő fehér ruhát, a platinaszőke loknikat és a tökéletesen megkomponált, érzéki mosolyt.
olvass továbbKevés olyan fiktív karakter létezik, aki ennyire makacsul, szinte hanyag eleganciával képes generációról generációra velünk maradni, mint James Bond. Miközben a világ teljesen átalakult körülötte a férfiasságról alkotott képünk jóval árnyaltabb lett, a luxus fogalma pedig a hivalkodástól a fenntarthatóság felé tolódott , Bond még mindig ott van a kulturális radarunkon. Nem poros, nosztalgikus relikviaként, hanem meglepően élő, hivatkozási alapként szolgáló horgonyként.
olvass továbbKevés autómárka építette olyan tudatosan a saját mítoszát, mint a Ferrari. A Ferrari sosem csupán autógyártó volt. Sokkal inkább kulturális jelenség. Egy sajátos luxusnyelv, amelyben a sebesség nem közlekedési paraméter, hanem érzelem. Egy világ, ahol a forma nem pusztán design, hanem identitás, és ahol a motorhang legalább annyira része a márka karakterének, mint a legendás ágaskodó ló az orron.
olvass továbbVannak divattárgyak, amelyek csupán egy-egy szezont szolgálnak ki, és vannak olyan kulturális mérföldkövek, amelyek csendben, de radikálisan átírják a társadalmi berendezkedést. Amikor Coco Chanel 1926-ban a Vogue magazin hasábjain bemutatta az első, térdig érő, végtelenül egyszerű fekete krêpe de Chine ruháját, nem csupán egy új fazont alkotott.
olvass továbbSzerelem. Erről az érzésről ki más juthatna eszünkbe, mint az egyik legszebb szerelmes történet, a Rómeó és Júlia angol szerzője, William Shakespeare? Éppen ezért a szerelem és a boldogság jegyében összegyűjtöttük tőle a legszebb idézeteket.
olvass továbbA mindennapi nyelvünk megőrizte, a kollektív emlékezetünk mélyére süllyesztette, mégis ritkán állunk meg, hogy ízekre szedjük a jelentését. Amikor azt mondjuk valamilyen váratlanul jött, tiszavirág-életű sikerre, rangra vagy hirtelen jött csillogásra, hogy „pünkösdi királyság”, egyszerre van bennünk némi ironikus távolságtartás és egy adag rejtett melankólia.
olvass továbbLétezik egy makacs kulturális sztereotípia, amely generációk óta rányomja a bélyegét a párkeresésre: az az illúzió, hogy míg a nők felett kérlelhetetlenül eljár az idő, addig a férfiak az évek múlásával csak patinásabbak lesznek, így ráérnek meghozni a valódi elköteleződéssel járó döntéseket. Ez a dinamika negyven felett válik igazán ingoványos talajjá, ahol mindkét fél könnyen tévútra futhat.
olvass továbbSzobotka Imre és Faragó Endre műveinek felbukkanása igazi ritkaságnak számít, mert kevés festményük maradt fenn. Mellettük a XX. század két másik magyar festőlegendája, Aba-Novák Vilmos és Patkó Károly egy-egy tízmilliós képére is licitálhatnak az érdeklődők a Virág Judit Galéria soron következő árverésén. A nagyközönség még pár napig ingyenesen megtekintheti a műveket a galériában.
olvass továbbMájus 11 A Közlekedési Kultúra Napja . A közlekedés ugyanis nem csak a technológiáról és a sebességről szól, hanem rólunk, emberekről a türelmünkről, a tiszteletünkről és a biztonságunkról. A közlekedési kultúra nem csupán a KRESZ-ről szól hanem arról is, hogyan viszonyulunk egymáshoz a mindennapi rohanásban.
olvass továbbMinden évben eljön egy sajátos dátum, amikor a populáris kultúra és a digitális folklór egybefonódik, hogy tisztelegjen a filmtörténet egyik legmeghatározóbb univerzuma előtt. Május negyedikén nem csupán egy mozgóképes franchise-t ünneplünk; a Star Wars-nap mára egy olyan eseménnyé vált, amely átlépi a generációs szakadékokat, és a világ minden pontján egyetlen közös nyelvre, a rajongáséra fordítja a történetet.
olvass továbbA modern randikultúra gyakran a vadászatról szól, mégis létezik egy különös paradoxon: minél kétségbeesettebben futunk valaki után, annál gyorsabban távolodik tőlünk. A pszichológia ezt a reaktancia elvével magyarázza az ember ösztönösen védi a szabadságát, ha ostromolják. Ezzel szemben azok, akik képesek megőrizni belső autonómiájukat, egyfajta érzelmi gravitációs mezőt hoznak létre maguk körül.
olvass tovább
Vörös Eszter
A hortikulturális-terápiát pszichiátriai esetekben is előszeretettel alkalmazzák a depresszió leküzdésére. Hát még ha olyan növényeket ültetsz, melyek azonnal jó kedvre derítenek! Íme egy kis útmutató abszolút kezdőknek.
olvass továbbA modern világunk egyik legnagyobb luxusa nem a legújabb technológiai vívmány, hanem a csend. Nem a kínos, feszült némaság, hanem az a fajta mély, belső nyugalom, amit nagypéntek szakrális és kulturális hagyománya évszázadok óta kínál nekünk – függetlenül attól, hogy vallásosként vagy külső szemlélőként tekintünk a naptárra.
olvass továbbOscar Wilde-ról az a hír járta, hogy lelkében egyszer lakozott a démon és az angyal. Míg művei kettéosztották olvasóközönségét, addig ő egyre erőteljesebb írói képet alakított ki magáról. Jöjjön most néhány idézet az ő tollából.
olvass továbbA társasági dinamika egyik legkülönösebb paradoxona, hogy a figyelem éppen attól hátrál meg a leggyorsabban, aki kétségbeesetten próbálja csapdába ejteni. Miközben a modern kultúra a szünetmentes önmarketingre és a „személyes márkánk” polírozására ösztönöz, a valódi, elemi erejű vonzerő valahol egészen máshol, a csendes közöny környékén születik meg.
olvass továbbMa éjjel Hollywood ismét megmutatja, miért hívják az álmok gyárának. A 98. Oscar-gála nem csupán egy díjátadó; ez egy kulturális csúcstalálkozó, ahol a Dolby Theatre vörös szőnyegén a klasszikus elegancia találkozik a jövő formabontó vízióival. Miközben Los Angelesben a nap lassan nyugovóra tér, a filmes világ számára most kezdődik az év legfontosabb néhány órája.
olvass továbbAlbert Einstein neve ma már nem csupán a modern fizika szinonimája, hanem egyfajta kulturális ikoné is, aki a végtelen szabadságot és a konvenciók feletti létezést hirdette. Az emberiség történetének egyik legfényesebb elméje 1879. március 14-én született Ulmban, és bár gyakran ábrázolják bogaras professzorként, életvitele valójában a tudatosság és az intellektuális hedonizmus különleges elegye volt.
olvass továbbA népmese nem csupán örökség, hanem élő, improvizatív műfaj. Az idén 25 éves Hagyományok Háza alapításától fogva elkötelezetten dolgozik azon, hogy a népmese szóbeli hagyománya ne csak kulturális, irodalmi örökség legyen, hanem továbbéltessék, méltó helyére kerüljön a közművelődésben, a közgondolkodásban. Ezt a célt szolgálja február 21-én a Mese 25 elnevezésű egész napos szakmai konferencia is, mely az érdeklődő kollégák mellett a nagyközönséghez is szól.
olvass tovább
