Kövess minket Facebookon.
A szakítás fájó, mardosó érzése mindenkit gyötört már. Az emlékekbe feledkezel néha kevesebb, néha több időre. Sokat sírsz, erre mindig megvan az ok, hiszen a belső szomorúság uralkodik rajtad. A hiánya elviselhetetlen, de te is tudod, hogy tovább kell lépned, ennyivel tartozol magadnak, hogy el tudd kezdeni a folyamatot.
olvass tovább
Pacher Gábor
Az elengedés csupán egy szó, melynek hallatán szinte minden embernek negatív töltetű emlékek jutnak az eszébe. Negatívak, melyek mértéke egyénenként változó, ugyanakkor mindenkinek megvan a saját története, miért volt annyira nehéz elengedni egy korábbi párkapcsolatát. Minden ember más, minden kapcsolat más, melyekben mindig új kihívásokkal találod szembe magad. Minden lezárás is más, mind más dolgok miatt válnak nehezebbé, vagy éppen könnyebbé.
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
Ha évekkel ezelőtt valaki megkérdezte volna, hogy melyek azok a bosszantó apróságok, amelyekről szívesen lemondanánk, azok között a sorban állás, a lökdösődő tömeg vagy éppen egy idegesítő "szomszéd" a moziban biztosan ott lett volna. Az elmúlt egy évben azonban sok mindent át kellett értékelnünk, például szembesülhettünk azzal, hogy mennyi minden hiányik az életünkből, amiktől korábban legszívesebben megszabadultunk volna.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Néha a csend körülölel és a nyugodt percek emlékképeket vetítenek elém, én pedig ilyenkor csak arra gondolok: újra lennék gyermek. És akkor magam előtt látom a pirospozsgás arcú kislányt, aki egyszerre nevet és rohan megállás nélkül, hiába hívják a szülei vacsorázni.
olvass tovább
Barna Berni
Az egész életünk egy bonyolult, rengeteg apró részletet rejtő nyomozás. Nyomozunk önmagunk után, felkutatjuk a bűneinket, a titkos részeinket, az elfeledett emlékeket és próbáljuk megérteni, miért van az élet úgy, ahogy.
olvass továbbAz emlékeinket gondosan elhelyezve egy zsákban a hátunkon cipeljük. Ragaszkodunk hozzájuk, mert ez az egyetlen dolog ami örökre megmarad a múltunkból és az állandóan változó, múlandó énünkből. Őrizgetjük őket, mert ezekhez tudunk visszasétálni egy önmarcangoló találkozásra amikor csendben elkezd távozni mellőlünk minden. Közben hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy ezeknek a nehezékeknek a súlyai csak megtörnek bennünket.
olvass tovább
Király Eszter
Mit jelent megbocsátani? Ez is valami olyasmi, amit az emberek alaposan elfelejtettek. Mint megszelídíteni, érdek nélkül kapcsolatokat teremteni, és a nemkívánatos emlékeket szándékosan hátrahagyni.
olvass továbbA szakítás fájó, mardosó érzése mindenkit gyötört már. Az emlékekbe feledkezel néha kevesebb, néha több időre. Sokat sírsz, erre mindig megvan az ok, hiszen a belső szomorúság uralkodik rajtad. A hiánya elviselhetetlen, de te is tudod, hogy tovább kell lépned, ennyivel tartozol magadnak, hogy el tudd kezdeni a folyamatot.
olvass tovább
Starmind
Mindannyiunk életében akadnak olyan múltbeli események, pillanatok melyektől nehezen válunk meg - vagy azért mert annyira szép emlékeket idéznek elő, vagy pedig túl fájdalmasak és valamiért újra és újra lejátsszuk magunkban ezeket az eseményeket.
olvass továbbMiért szeretnénk folyton olyan dolgokon változtatni, amikre már nincs lehetőség? El kell fogadni, hogy a múlt az múlt, aminek már régen vége, és sajnos a hibákon és a kudarcokon rágódni senkinek sem jó. Vissza kell tartani a rossz érzéseket, és csak a szép emlékeken nosztalgiázni, különben a jelenünk kárára válhat. Íme, néhány indok, ami miatt mindenkinek érdemes lenne elengednie a fájó emlékeket.
olvass tovább
Kántor István
Ki a fenét érdekelne egy olyan film, ami szárazon elmeséli, ami történt. Unalomba fulladna, rideg és érzéketlen lenne, mert nem az számít igazán, ami történik, hanem ami közben az emberben, a lelkében, a fejében lezajlik. A gondolati- és érzelmi szinten pörgő színes kavalkád. Az a megbokrosodott ló, amelyik a benne lévő zavart és félelmet átadja az izmainak, majd tombolni kezd.
olvass tovább
Mertain Lilla
Ülök a földön, kezemben tartva a fényképedet, a közös fényképeinket, és nem értem magamat. Nézem őket, előjönnek az emlékek, és sír a lelkem. Sír a hiányodtól, sír, hogy miért történt velünk, ami történt, és sír, mert tudja a te szíved már másé.
olvass tovább
Kántor István
Nem, nem vagyok hajlandó a magyar címét leírni. Világbajnokok lehetünk extrán debil filmcím átírásokban. A magyar címe miatt nem néztem meg moziban, és ezt sosem bocsátom meg annak, aki ezt a torzszüleményt elkövette. Dühöngés vége. Beszéljünk a filmről, mert az viszont extrán megérdemli az ajánlót.
olvass tovább
Kántor István
Hosszas könyörgés és szűnni nem akaró unszolás után olykor megengedte, hogy vele menjek, mikor éjszakás műszakba indult, mindig élére vasalt inggel és jókedvvel. Olyankor a meglehetősen széles íróasztal alatt terített nekem “ágyat”. Kábelrengeteg lógott az asztal mögött, vékony fekete indák sokasága.
olvass tovább
Kántor István
Az utóbbi hónapokban világszerte milliókban volt mérhető azoknak a száma, akik mélységében élték meg az elszigeteltséget egyedülállóként. Míg a családok éppen egymás tyúkszemén tapostak versengve, egymás idegein pengettek soha véget nem érő metálfutamokat, addig a másik végletben számtalan facér férfira, nőre szakadt rá a csend. Vagy a magány. Az elszigeteltség érzése. Ez az érzés azonban nem csak az ilyen emberek “kiváltsága”.
olvass továbbAz emberi agy működése, beleértve a memóriát is, még mindig sok kérdést hagy maga után. Azonban van néhány érdekes és rendkívül izgalmas dolog a memóriánkkal kapcsolatban, amire nem is biztos, hogy gondolnánk.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Felhőket sodor felém a szél, szürkületbe borul az ég. Halk robajjal dörren egyet a harag, s menekvésre inti a népet. Szaladunk a fedél alá, óvó helyet keresünk, elbújnánk, de a hang mindenhová elkísér. Félelmembe fohászfoszlányok sejlenek fel, borzongva állok, mivé lettem. Birodalmak épültek újjá a pusztulásból, erővel, bizakodással, reményekkel. Látták a célt, s küzdöttek érte.
olvass tovább
Szentes Flóra Babett
Talán annak nem fáj, aki arra kényszerül, hogy kimondja: eddig, és ne tovább? Az nem csókolt olyan szenvedéllyel, nem öltelt forró törődéssel, nem emlékszik a reggeli párnalenyomatos birkózásra? Éppen annyira szereti a közös emlékeket, mint az, aki maradt volna még egy kicsit. De amikor szakít, még nem gyászolhat.
olvass továbbMár ropog a hó a lábunk alatt és ünnepi fényben úszik a város, jól esik ilyenkor az otthon melegében a kanapén nosztalgiázni. A karácsonyi bejgli, a gőzölgő piték, a forró csokoládék és a narancsos teák is szép emlékeket idéznek bennünk, de itt van néhány karácsonyi forróital ötlet is, amelyeket ha elkészítünk, még inkább ünnepi hangulatba kerülhetünk.
olvass tovább
Mertain Lilla
Nemrég egy kedves barátom küldött nekem egy üzenetet, amelyben megkérdezte, ha meghívhatnék bárkit vacsorára, legyen az élő, vagy már elhunyt, kik lennének azok emberek? Gondolkodás nélkül visszaírtam neki, hogy az Édesanyám szülei, az én Nagyszüleim, akik már sajnos nem élnek, és akik nagyon hiányoznak…
olvass tovább
