Ne értük szeresd magad, hanem saját magadért

Minden kornak megvannak a maga ideáljai, és így a társadalom által felállított elvárások is azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene öltözködnünk, milyen legyen a stílusunk vagy éppen az ideális testsúlyunk. Természetesen ezeknek a kritériumoknak megfelelni szinte lehetetlen (és lássuk be, hogy fölösleges is), azonban akkor jön csak a neheze, amikor ehhez igazítjuk a saját elvárásainkat is, ráadásul magunkkal szemben.

olvass tovább

Kinek akarok megfelelni?

Csörög az óra, és már az ébredés pillanatában végig futtatod az aznapi teendőidet. Egy újabb nap kezdődik, indulnod kell dolgozni, helyt kell állnod a munkádban ahol lehetőleg jó kapcsolatot is kéne ápolni a kollégáiddal, munka után elintézni az apró-cseprő dolgokat, melyeket már amúgy is napok óta halogatsz. Párkapcsolatban élőknek időt, figyelmet szentelni egymásnak, vonzó nőnek maradni este 8-kor is két mosogatás között hulla fáradtan. Ne adj isten, ha gyereked van, értékes időt tölteni vele, gondoskodni róla, és ugye ott van a házi munka..

olvass tovább

Elvárások nélkül szeretni

Szinte nyílt titokként kezelhető a tény, hogy aki úgy lép be egy új kapcsolatba, hogy korábban csak kapott, annak erős elvárásai lesznek az újra nézve. Bizonyára azt is mindenki pontosan jól tudja, hogy ezek az elvárások rettentő hosszú listával rendelkeznek.

olvass tovább

A mai gyerekek túlterheltsége

A mai rohanó világban azt tapasztalom, hogy a gyerekre egyre nagyobb nyomás helyezedik már egész kicsi koruktól kezdve. Már óvodás korban nyelvet tanulnak, ha pedig bekerülnek iskolába, mindenféle külön szakköre mennek suli után. Így gyakran estére érnek haza, és akkor fognak bele a lecke megírásába. Másnap pedig kezdődik újra. Ma már egyre jobban növekszik a tanórák száma is, így egyre többet kell teljesíteniük.

olvass tovább

Ne szeress olyannak, amilyen vagyok. Láss bennem többet!

Aki szeret, az látja a hibáimat, de nem hagyja azokat egészen rám, nem keres holtomiglan mentséget a gyengeségeimre és botlásaimra. Aki szeret, az nem a cinkosom, a bűntársam a gyengeségben, a passzivitásban, az ígéret megszegésben, a bénult tétlenségben, hanem sokkal feljebb, és sokkal messzebbre néz, mint ahogyan én szemlélem magam bátortalanul a tükrömben.

olvass tovább

Már nem akarlak megismerni, mert láttam egy másik arcodat

Az élet tele van meglepetésekkel, furcsaságokkal, nehézségekkel, kihívásokkal, elvárásokkal, megfelelési kényszerrel… Életem során én is átéltem elég sok kellemes, és kellemetlen meglepetéseket, sok furcsaságokat, nehézségeket, kellett megküzdenem elvárásokkal, és kellett megfelelnem embereknek. De kinyílt a szemem, és rájöttem, hogy ez nem jó megoldás.

olvass tovább

A kapcsolatok sosem halnak természetes halált

Először a csendek vannak. Amikor egy falióra ketyegése beledübörög, ütemesen beledobol az egyébként is szívfacsaró csendbe. Amikor valakivel, aki igazán fontos elveszítem a hangot, eltévedek a hozzá vezető úton, és szavaim félúton egymás felé mindig végzetesen megállnak, megbotlanak, majd lehullnak élettelenül.

olvass tovább

Erre vágyunk mi, nők a párkapcsolatban

Tévesen hiszitek, hogy nekünk csak az érzelmileg elérhetetlen, kihasználó, játszmázó, manipuláló rosszfiú kell. Nem, tényleg nem bírjuk elviselni az érzelmi ridegtartást, szenvedünk, fázunk, elmagányosodunk benne. Életünk éretlen szakaszaiban sajnos nem látjuk, és nem is értjük a tényt, hogy a rosszfiú nem egyenlő a férfival. Elsődleges szembetűnő tulajdonsága a magabiztossága, és ha minket választ, az hatalmas önbizalomlöketet ad.

olvass tovább

Hol ér véget a kompromisszum és hol kezdődik a megalkuvás?

Mi az elköteleződés? Megállapodás, vagy megalkuvás? Kínzó szerelmi maximalizmus, elvárásoknak való végső megfelelés, fárasztó menetelés utáni pihenő? Révbe érés, vagy limitált idejű lehorgonyzás, ahonnan úgyis vesszük a sátorfánkat, és egyszer továbbállunk? Megállapodni végleges döntés, megalkudni pedig azt jelenti, egy időre porvédő takaróval fedem le az álmaimat, mint nyári lakban a bútorokat szokás.

olvass tovább