Kulcsszó keresés /


A feltétel nélküli szeretetről

A szeretetet pici korunktól szívjuk magunkba a külvilágból. Kicsiként még tisztán és romlatlanul fordulunk a világ felé. Aztán ahogy öregszünk, és fejlődünk szociálisan, úgy változik a szeretet fogalma számunkra.

olvass tovább

Engedd el, de hogyan?!

A mai napot csak akkor kapod meg teljes egészében, ha elengeded a tegnapot. Amikor egy ember ragaszkodik egy helyzethez, egy állapothoz, egy személyhez vagy egy tárgyhoz, hidd el, hogy oka van rá. Nyomós oka. Valamiért úgy érzi, hogy segíti az ő túlélését. Ez még egy betegség esetében is így van. Nem vicc, a betegségnek is vannak előnyei. Foglalkoznak velünk, ápolnak minket, kevésbé kell konfrontálódni a környezettel és bizony kisebb mértékben kell felelősséget vállalni saját magunkért.

olvass tovább

A női energiák fogják meghatározni a jövőnket

Van egy érzésem. Hullámzik bennem, éjszaka felkelt és nem hagy nyugodni. Bekúszik a bőröm alá míg a szeretőmet ölelem, vagy az ételbe, amit az asztalra teszek. Együtt ring a tengerrel, a fákkal és a földön kavargó szeméttel. Ha a Napba nézek, nem az vakítja szemem, hanem a mélyből feltörő érzés, hogy mi mindannyian felelősek vagyunk. Anyák, nagyanyák, lányok és asszonyok, szeretők, egyedülállók, szőkék, barnák, feketék, vörösek. Egymásért vagyunk felelősek. Mert egymás testvérei vagyunk és összeköt minket egy finom szál, a múltunkban, a jelenünkben és a jövőnkben.

olvass tovább

Vajon jó anya vagyok?

Édesanyának lenni nem könnyű mesterség. Néha magam is úgy érzem, inkább művészet. Attól a perctől fogva, amikor megfogan az új élet, mérlegelnünk kell, döntéseket hoznunk, és viselnünk a felelősség hatalmas súlyát. Persze jó esetben van mellettünk egy társ, akivel megoszthatjuk ezeket a terheket, de ezzel együtt sincs könnyű dolgunk.

olvass tovább

Külső fényesség vs. belső ragyogás - Te mire tanítod a gyermekedet?

  • 2024. január 17.

Egyáltalán nem értem, hogy mi ez a hülyeség. Már bocsi. Mi az, hogy a mostani tinédzserek felszínesek és, hogy ez mekkora baj? Mégis honnan lenne tudásuk a „másféléről", ha senki nem tanítja őket, ha nincs a szülőknek ideje, ha nem ülnek le ők sem? Miért kellene nekik egyedül kitalálniuk, hogy valamit máshogy kellene csinálniuk? Egyáltalán hogyan kellene rájönniük erre?

olvass tovább

Dolgok, amiket valaki azért tesz, mert nem akar újra lelkileg sérülni

  • 2024. január 16.

Van, amikor valaki már annyiszor esett ugyanabba a hibába, hogy szinte sikítva fut a másik irányba, ha azt érzi, hogy érzelmek kerülhetnek a képbe az ő oldaláról. Ez nem azért van, mert nem akarna nyitni a másik felé, hanem mert fél. Fél, hogy újra visszaélnek a bizalmával. Néha ez a túlzott óvatosság ridegségnek, elutasításnak tűnhet. De van pár mód arra, hogy különbséget tegyünk az ignorálás és a sérüléstől való félelem között.

olvass tovább

Az élvezet iránti vágy, és a fájdalomtól való félelem egyaránt nyomorúságos állapot

Akár fizikai, akár mentális, ugyanis mindkettőhöz szükséged van valamire, ami rajtad kívül áll. Szükséged van valamiféle "eszközre", ami a vágyad, illetve a félelmed eszközéül szolgál. Ezzel még nem is lenne túl nagy gond, ha az a bizonyos eszköz időtálló lenne és tartós tudna maradni. Azonban nem tud, mert ebben az univerzumban az eszközök, akár anyagi, akár mentális jellegűek, elkopnak, elhasználódnak, elértéktelenednek, esetleg elvesznek.

olvass tovább