Így beszél egy nárcisztikus személy
Amikor kapcsolatba kerülsz valakivel, aki visszaél a figyelmeddel, jóságoddal, törődéseddel, akkor valószínűleg ismerősek lesznek számodra is, az alábbi kijelentések.
olvass továbbAmikor kapcsolatba kerülsz valakivel, aki visszaél a figyelmeddel, jóságoddal, törődéseddel, akkor valószínűleg ismerősek lesznek számodra is, az alábbi kijelentések.
olvass továbbSajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass továbbSajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass továbbSajnos nem egyedi eset, hogy valaki nem kapta meg kiskorában azt a szeretetet, amire annyira vágyott, és ez a felnőttkori viselkedését is nagyban befolyásolja. De mik is azok a jelek, amiből le lehet szűrni, hogy valakit az őt ért traumák miatt reagál másképp egyes helyzetekre?
olvass továbbMinden ötödik embert ér valamiféle atrocitás. Csak minden negyedik ember mer teljesen őszintén beszélni a lelki részről, a traumákról, az érzésekről, a bántalmazásokról. A verbális bántalmazásnak általában nincsenek fizikai jelei; nem történik tettlegesség. Viszont ettől még a nyoma nagyon is megmarad bennünk. Nem az számít, hogy mikor, hány évesen történik meg velünk az erőszak, hanem az számít, hogy egyáltalán átéltük.
olvass továbbLegvonzóbb, és egyben legsérülékenyebb tulajdonságunk az egészséges önbecsülés. A gyermekkori traumák, verbális erőszak, az érzelmi, fizikai bántalmazás, később a negatív élettapasztalatok, szakítás, válás, az alkalmatlanság, kirekesztettség érzése folyamatosan, rétegről, rétegre rakódnak lelkünkre az évek során.
olvass továbbNemzeti Színházban jártunk Hobo lemezbemutató koncertjén. Vajon mitől lesz egy ember önazonos, és vajon az önazonosság mennyire egyenlő a cenzúrázatlan őszinteséggel? Vajon miért dramatizálunk és hypeolunk fel minden kifejezést, amit hirtelen és váratlanul felkap a társadalom vagy a sajtó?
olvass továbbVannak, akik azért választanak egy bizonyos hivatást, hogy hatalomérzethez jussanak. Sokan ezért lesznek politikusok, orvosok vagy épp tanárok (persze koránt sem mindenki). Akiket a hatalomvágy vezérel, rendszerint visszaélnek azzal, hogy tekintélyszemélyek. Saját magukat a többi ember fölé helyezik, felsőbbrendűnek hiszik magukat, és lenézően, lekicsinylően bánnak másokkal. Akinek ismerős ez a bánásmód – például gyerekként a szülei is visszaéltek a hatalmukkal – könnyen áldozataivá válhatnak ezeknek a „ragadozóknak”, és úgy érezhetik, esélyük sincs velük szemben. Elhiszik, hogy gyengék, elnyomhatóak, és az ő véleményük nem számít.
olvass továbbAz érzelmi bántalmazás sokszor legalább annyira, időnként sajnos még a fizikai erőszaknál és bántalmazásnál is rosszabb lehet. A legszörnyűbb benne, hogy akin elkövetik, talán nincs is tudatában annak, hogy a másik fél megsérti, bántja. Nem könnyű észrevenni a jeleket, hiszen hajlamosak vagyunk másokat jobb színben feltüntetni a valóságosnál, ráadásul ha az egyszerűbb vagy kényelmesebb, minden további nélkül hazudunk saját magunknak. A most következő jelekre azonban szükséges figyelni, és még fontosabb tenni ellenük!
olvass továbbEbben a filmajánlóban néhány olyan filmre fogunk tekinteni, amelyek erőteljesen ábrázolják a nárcizmust és a gaslightingot olyan módon, amelyekkel az áldozatok azonosulni tudnak, akik bántalmazás áldozataivá válnak.
olvass tovább„Igazából a szeretet vesz körül minket”. Ezzel a mondattal fejezi be az Igazából szerelem című film elején a narrálást Hugh Grant. Manapság azonban sokszor lehet a benyomásunk az, hogy sokkal inkább az erőszak és a gyűlölet, mintsem a szeretet az, ami átjárja mindennapjainkat. Ezt halljuk a tv-ben és a rádióban, ezt látjuk a az újságok címlapjai, egyre többet hallunk szexuális bántalmazásról, családon belüli erőszakról, az abúzus mindennemű módjáról, függetlenül attól, hogy fizikai tettek vagy csak verbális formában valósul meg.
olvass továbbA testi bántalmazás nyilvánvaló, és közvetlen módon jelent veszélyt az életre, de egy zsarnoki kapcsolat legalább annyira végzetes lehet. Ott a tettlegesség helyett, vagy sok esetben mellett, ez a mondat hangzik el: "Tudod, hogy egy senki vagy nélkülem..."
olvass továbbHajlamosak vagyunk arra, hogy azonnal megtámadjuk a másik embert és közben nem kérdezzük meg, hogy ő egyébként hogy van. Nem járunk utána, nem érdeklődünk felőle, miközben az elvárásokat egymás után gördítjük felé. Minden, ami szembejön velünk, azt egy/egyben vetítjük le magunkban anélkül, hogy megfigyelnénk, valójában mit is jelent ez a másik személynek, hogy egyáltalán ő miért csinálta vagy mondta azt, amit aktuálisan mondott.
olvass továbbJó, de milyen? - kérdez vissza a szakember (Dr. Almási Kitti) a fentebbi kijelentésre. Még mindig sokan mondogatják az idézett mondatot, mintegy tagadva annak a lehetőségét is, hogy esetleg gyerekkorukban nem a legmegfelelőbb módon bántak velük a szüleik...
olvass továbbSzinte futótűzként terjedt el egy 16 éves fiú tragikus története. 16 év, csupán ennyi jutott neki végül az élet nevű, kacskaringós útból. A napi szintű bullying, amellyel szembesülnie kellett, öngyilkosságra sarkallta, és az emberek többsége csak értetlenül néz, hogyan is történhetett mindez. Cikkek tömkelegei boncolgatják a miérteket, a lehetséges okokat, a szülői felelősséget, de feltűnt egy másik szegmens, amivel azt hiszem megint csak nem foglalkozunk eleget.
olvass továbbLáthatatlan bántalmazásnak nevezik, hiszen a testen nem látszó, de örökre a lélekben élő nyomokat hagy. A gyermekek születésüktől fogva számítanak szüleikre, a szeretetükre, odafigyelésükre. Alapvetően ezt meg is kapják, de ebben az esetben sajnos nem és ez válik számukra a normálissá. Nem is tudják mi hiányzik, mert soha nem élték át, így csak felnőttként érzik, hogy valami nem stimmel velük. Az alábbiakban néhány jellemzőt sorolunk fel, ami arra enged következtetni, hogy téged is elhanyagoltak érzelmileg:
olvass továbbA pszichológiai bántalmazás után sok túlélő úgy érzi, hogy megtört, mintha soha többé nem térnének vissza ahhoz a személyhez, akik korábban voltak. Úgy tűnik, az öröm és a szerelem eltűnt, és tompán zsibbadt maradtál. Van ebből kiút?
olvass továbbA legtöbb ember a verbális bántalmazás hallatán a kiabálásra, csapkodásra asszociál. Azt képzelik, hogy valaki dühösen, hangosan beszél. A valóságban azonban a verbális bántalmazás csendes és óvatos is lehet. Bizonyos esetekben akár teljes néma is. A verbális bántalmazás több fajtáját fogjuk most kiemelni.
olvass továbbAzt gondolhatjuk, hogy megvan bennünk, ami ahhoz kell, hogy dacoljunk vele, de sosem tudhatjuk igazán, mikor kerül a mentális egészségünk az összeomlás szélére. Ha a bántalmazó jól kijátszotta a kártyáit, abban a pillanatban rádöbbenünk, hogy olyan kíméletlenül manipuláltak bennünket, hogy túl késő vagy egyszerűen túl nehéz elmenni.
olvass továbbAmíg a sajtó Madonnával, Beyoncéval, Jennifer Lopez és Ben Affleck viccesnek tűnő egy másodperces viselkedésétől, vagyis a most lezajló Grammy-díjtól hangos, addig Olaszországban modell, divattervező, feleség és két gyermek édesanyja bátran kiállt a testi-, a lelki-, és verbális bántalmazás, a szexizmus, a társadalmi női sztereotípiák ellen február 7-én. Chiara Ferragni volt a 73. Sanremo zenei fesztivál egyik házigazdája.
olvass tovább