Sokak számára Nepál és India egy spirituális központként van jelen. Azonban Nepál színes világa és a Himalája egészen más dolgokat is rejteget. Dósa Péter, a Wallis Motor marketing vezetője, úgy indult neki az útnak, hogy nem tervezett előre. Hegyet akart mászni, és felfedezni India ezen részét. Az Ő élményeiről kérdeztük, és egészen lenyűgöző válaszokat kaptunk.
A nyolcezres hegyek között tényleg elgondolkozol azon, hogy milyen jelentéktelen vagy és milyen hatalmas erők munkálkodnak rajtad kívül."
Egy mondat, amit Péter interjújából mindenképpen ki kell ragadni. Hiszen valóban a természet olyan erővel bír, melyet mi, halandó emberek szinte fel sem fogunk, amíg oda nem érünk és meg nem tapasztaljuk. Péter munkáját tekintve egy olyan világban él, melyből szükséges számára az, hogy időnként elinduljon, és felfedezze a világ azon részeit, ahol kalandok, és kihívások érik. Félelemérzete nincs. Legalábbis eddigi utazásai során sosem találta magát szemben olyan dologgal, ami elrettentette volna. Pedig megjárta a dzsungeleket, a magas hegyeket is.
Merre indultál legutóbb?
Eredetileg Vietnam, Laosz, és Kambodzsa volt betervezve két barátnőmmel, ők azonban tényleg szinte az utolsó percben visszamondták az utat, és ha már így alakult úgy gondoltam, nekivágok egy keményebb útnak. Észak-Indiát vettem célba, és Nepált. Mindenképpen a hegymászás volt a fő cél. Ez egy saját szervezésű túra volt, természetesen minden adott volt ahhoz, hogy ezt végig tudjam vinni. Korábban már másztam hegyet Marokkóban, így nem volt új a terep, de azért ezek a nyolcezres hegyek mégis mást adnak és máshogy is kell nekivágni.
Említetted, hogy nincs benned félelemérzet. Hogyan lehetséges ez?
Talán naivitás a részemről, de tényleg nem érzek félelemet még átlagosan extrémnek nevezett helyzetekben sem. Amikor Thaiföldön a dzsungelnek macsétával vágtunk neki, különböző kígyók és skorpiók között aludtunk, akkor sem éreztem azt, hogy ez túl sok vagy túlságosan ijesztő lenne számomra. A természeteben lenni nekem soha sem egy félelmet keltő dolog.
Amikor Nepálban jártál miket tapasztaltál?
Az ottani emberek nagyon kedvesek, nagyon közvetlenek, senki sem akar ártani neked és, ami a leginkább feltűnt, hogy nagyon figyelnek egymásra. A spiritualitás valóban jellemzi őket. A különböző vallások és spirituális dolgok bőven megférnek egymás mellett.
A természet lenyűgöző. Tigristől kezdve mindenféle madár megtalálható ott és bármennyire furcsa, mégis azt kell mondanom, hogy egy biztonságos ország. Abban a régióban kifejezetten biztonságos országnak számít.
Amit viszont fontos elmondani, hogy Nepálban nem igazán tudtam jót enni. Igyekeztem olyan ételeket enni, amiket kifejezetten turistáknak szánnak, mégsem volt jó. A helyi ételek nagyjából a lencsefőzelék és a curry. A higiéniás szempontok sem a legjobbak, erre mindenképpen fel kell készülnünk, de hát ezen valahol nem kell meglepődnünk, hiszen ez mégiscsak egy távolkeleti ország.
Az alkudozás kötelező! Abban a pillanatban, hogy fehér emberként beteszed a lábad az országba, rögtön megpróbálnak kicsit "lehúzni", de ezt nem a szó rossz értelmében kell venni, hiszen erre valahol mi, turisták szoktattuk rá a helyieket. Egyszerűen csak talpraesettnek kell lenni és bátran alkudni, tényleg MINDENHOL.
Nepál egyébként lenyűgöző, de arra fel kell készülni, hogy rengeteg inger éri az embert.
Mi az, amire az ember számít szerinted, amikor Nepálba utazik és ehhez képest, mi az, amit kap?
Az emberek többségének a fejében a meditálás, a spirituális útkeresés az, ami első körben beugrik, ha Nepálról beszélünk. Illetve a hegyek. Szerintem azonban bárki, aki Nepálba megy sokkal többet kap, mint, amit elvárt. Nekem egészen meglepő volt az, hogy milyen komplex ország, hogy mennyire normálisak az emberek, hogy milyen színes programokat lehet csinálni.
Hogyan lehet rákészülni egy ilyen útra, akár hegyet másznánk, akár nem?
Ez kicsit attól függ, hogy milyen programokat szeretnél beletenni. Az oda út egyáltalán nem vészes, én Dubajon keresztül mentem, várakozással együtt volt 14 -16 óra. Én nem nagyon készülök a túráimra, de a higiéniai dolgokból kiindulva, hogy ez azért mennyire fontos nekünk Európai embereknek, fontos felkészülni, hogy az emésztésünk, a tisztálkodásunk nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon, hiszen könnyű összeszedni olyan fertőzéseket, amelyek simán napokat elvehetnek az utunkból. De valójában minden attól függ, hogy mennyire akarsz kimozdulni a komfortzónádból. Ha csak normál turistaként utazol, akkor simán végig tudod tolni 4-5 csillagban is.
Mik azok a látványosságok és nevezetességek, amik kihagyhatatlanok?
Én azt mondanám, hogy ez az a hely, ahol érdemes elveszni. Rengeteg Stupa van, illetve ott van a Monkey Temple, ami baromi látványos, hiszen négyezer majom van egy templomkomplexumban. Kathmandu annyira izgalmas város, elindulsz és mégsem érzed azt, hogy elvesztél. Annyi látnivaló van, hogy mindig meg kell állnod. Nepálban kettő nagyobb nemzeti park van, ami kihagyhatatlan, a Bardiya, mely Nepál legnagyobb nemzeti parkja és a Chitwan, mely Nepál első nemzeti parkja volt.
Mit hoztál haza lélekben erről az útról?
Amit mindenképp kiemelnék azok az emberek hozzáállása. Ez valamit nagyon megmozdított bennem, pedig alapvetően nem szokott ez így lenni. De itt tényleg igazán boldog emberekkel találkozol, miközben láthatóan nincs semmijük. Nagyon odafigyelnek egymásra. Gyakorlatilag folyamatosan segítik és támogatják egymást. Még sehol nem láttam ilyet korábban. Ez egyébként óriási kontraszt Európához képest. Itthon, ha rosszul leszel, rád sem bagóznak az utcán. Odakint ez biztosan nem így lenne. Ezt most én is igyekszem beépíteni az életembe. Azóta én is mindenre jobban figyelek. A nyitottságuk, toleranciájuk számomra példaértékű.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez