Világzenei koncert a Hunyadiak emlékére

Úgy gondolom, hogy mindazt az értéket, tudást, fényességet, amit a magyar és az egyetemes kultúrának a Hunyadiak adtak, legszebben annak a folklórkincsnek a feltámasztásával mutathatjuk meg a zeneszerető közönségnek, mely már csak archívumok mélyén, gyűjtemények elsárgult lapjain, vagy ismeretlen népénekesek torkán él tovább, a Balkántól egészen Lengyelországig. A Hunyadiak alakja a bolgár, román, délszláv népek folklórjában ugyanúgy élt századokon át, mint a magyar mese és dalkincsben. Tőlünk délre Törökverő János tetteit hol Janko Sibinjanin, hol Jankula, Ugrin Janko, vagy Janko vojvoda néven dalolják meg veretes nyelvezetű hősi énekekben. Tőlünk északra pedig Mátyás királyról számos mese, királyének és legenda szól. A magyar história ezen dicsőséges időszakáról számos korabeli krónikás ének és – Janus Pannoniustól kezdve Arany Jánoson át Juhász Gyuláig – a legnagyobb magyar költők poézise tanúskodik. Az ikonokká szentült Hunyadiak képe köré a népi szürrealizmus beleszőtte mindenhol a hadak vonulását, sólymok keringését, harangok zúgását, lantok pendülését, holló szárnyalását, a korona ékét. János, László, Mátyás és Szilágyi Erzsébet mitikus hősökké váltak több nép emlékezetében. Szerencsére a róluk szóló balladákat és hősi énekeket szépszavú költőink évtizedeken át magyarították. Hosszas kutatómunka eredményeként többnek megtaláltuk az eredeti nyelven előadott és lejegyzett változatát, azok dallamaival együtt. Mátyást 1458-ban koronázták meg. Elképzelhető, hogy bátyja kegyetlen lefejezését végig nézvén, milyen lelkiállapotban foghatott hozzá az ország felemeléséhez. A düh, keserűség, a bosszú gondolata, de a nyitás, az újrakezdés ifjúi, titáni szándéka is egyszerre munkálhattak benne. Miközben a hollós címer alatt szakadatlanul vívott a törökkel – mint kőkertbe liliomot –, átültette Magyarországra a humanizmust és a reneszánsz kultúrát, a nyugati civilizáció legnemesebb vívmányait. Mint erős uralkodó és hadvezér, megszervezte a Fekete Sereget, de ugyanakkor a korabeli magyar nyelven kívül írt és olvasott latinul, görögül, beszélt horvátul, szerbül, lengyelül, csehül, s létrehozta Európa egyik legszebb és leggondosabban válogatott könyvtárát, a Corvinát. Megkoronázásának 550. évfordulóján a Királyok, szentek, vitézek című kétrészes műsorral szeretnénk emléket állítani hírének, nevének. A kortárs világzenei feldolgozások előadásához a legjobb külföldi népénekeseket és népzenészeket, valamint a történelmi zene legavatottabb magyar képviselőit hívjuk segítségül, hogy az évforduló alkalmából minél hitelesebben mutathassuk be mindazt a tudást, amit mi – Duna mentén élő népek – századokon át megőriztünk a Hunyadiakról. Közreműködik: Bognár Szilvia, Juhász Katalin, Szvorák Katalin / ének, Kiss Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás, Borbély Mihály / fúvós hangszerek, Csörsz Rumen István / történeti hangszerek, Szabó Dániel / cimbalom, Orczi Géza / ütős hangszerek Hangmérnök: Mazura János Szaktanácsadók: Dr. Juhász Katalin, P. Vas János és G. Szabó Zoltán (folklorisztika), Csörsz Rumen István (régizene) Március 18. Zeneakadémia, 19:30

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!