Ha valakinek kalandtúrához van kedve, de nem akar kimozdulni Budapestről, nincs más dolga csak gyalogosan, vagy kerékpárosan nekiindulni a fővárosnak.

Kategóriák:

Normál: gyalogos, kerékpáros
Extrém: mozgássérült, látássérült
Egyéb kategória: biciklisfutár, babakocsis anyukák

Részvételi díj: érvényes TB kártya

Felszerelés: a kategóriának megfelelő

Versenyleírás: tetszőleges két pont közötti közlekedés Budapesten belül

Díjazás: újra játszhat

Versenybeszámoló:

Igazi kihívást jelent a gyalogos közlekedés Budapesten. Ha
át szeretnénk kelni egy nem jelzőlámpával védett gyalogátkelőn és már elfogyott a türelmünk, akkor neki kell vágni a zebrának, ami komoly adrenalinszint emelkedést okoz, mivel a végeredmény nem kiszámítható. Alaphelyzet, hogy nem lassítanak az autósok, nehezítést jelent, ha még gázt is adnak, könnyített szituáció, ha leveszik a lábukat a pedálról. Amennyiben megáll egy autós, akkor legtöbben el sem indulnak, mert földbe gyökeredzik a lábuk, és nem tudják kezelni az ilyen fajta szituációt.

Sajnos vannak olyan renitens kerékpárosok és gyalogosok is, akik lassan cammogva kelnek át a zebrán. Ez nem a legszerencsésebb viselkedés, mivel az átkelőhely nem találkozási pont, nem a szerelmi élet színtere és nem
is nyugdíjas otthon szalonja. Itt bizony igyekezni kell, bár a gyalogosnak elsőbbsége van, mégis ő a gyengébb. Sajna, ha egy agresszívabb autós keresztül hajt rajtunk, akkor nem sokat érünk az igazunkkal. Őt lehet, hogy jól megbüntetik, mi meg mehetünk majd kerekes székkel tovább, átigazolva az ability extrém kalandtúrára.

Az autóval közlekedők érdekes módon mindig rohannak. Nincs idejük udvariasnak, figyelmesnek lenni, még autóstársaikkal szemben sem, nemhogy a más módon közlekedőkkel. Nyilván felmegy a pumpa, ha a gyalogos gyök kettővel megy át az úton. Bár vannak olyan országok is, ahol, ha egy járókelő vagy kerékpáros megközelíti a zebrát, már lassítanak, és előzékenyen átengedik.

A gyalog vagy két keréken közlekedők nap mint nap átszelik a várost néha az életüket is kockára téve, pedig mindenkinek csak időben kéne elindulnia. Nyilván ha Gazdagrétről Újpalotára, vagy Kőbányára akarunk eljutni, akkor nem elég erre tíz perc. Sokan sajnálják az időt, és mindig rohannak,
pedig ha megfelelő időt hagynánk a közlekedésre, akkor kevésbé lennének feszültek és idegesek mind az autósok, mind a gyalogosok.

Szerencsére egyre több kerékpárossal találkozhatunk az
utakon, mivel talán ezzel lehet a leggyorsabban átszelni a fővárost. Sajnos a kerékpárutak nem mindig szerencsések, mert időnként baromi nagy kitérőket tesznek. A főútvonalakon, ha tábla nem tiltja, kerékpárral is lehet közlekedni, amit az autósok sérelmeznek. Jó, ha az autósok tudják, hogy a kerékpár előzéséhez és kikerüléséhez annyi hely kell, mint a kerékpáros magassága. Tudniillik, ha elesik, ekkora helyet foglal el, és mivel nem szándékunk elütni,
vagy keresztül hajtani rajta, érdemes ezt a távolságot megtartani. Sajnos sokan csak kicentizik szegény kerékpárosokat. Ez kb. olyan, amikor egy kamion egy
centire megy el az autós visszapillantó tükre mellett. Jó lenne, ha az autósok figyelembe vennék ezeket, hátha még ők is egyszer kerékpárra pattannak.

A biciklis futárokra oda kell figyelni, mivel mindenütt
jelen vannak. Ha nincs előtted, akkor mögötted van, ha ott sincs, akkor már alattad van. Kerékpárral nem szokás a belső sávban haladni, de vakmerő futárok még itt is megtalálhatók. Ők a budapesti kalandtúra a legextrémebb résztvevői.

A mozgássérültek részére még nem alakítottak ki pályát
Budapesten, illetve csak részben találhatók olyan szakaszok, ahol ők is részt vehetnek ebben a kalandsportban. A vakok, pedig ennek a sportnak a fenegyerekei. A látóknak se egyszerű feladat teljesíteni a távot két pont között, de még, hogy nem is lát az ember, ezt csak a legkeményebbek vállalják be.

Mindenesetre érdemes lenne mindenkinek kipróbálnia ezt a
sportot. Legfőképpen az autósokra gondolok, hogy más szemmel lássanak az utakon, valamint türelmesebbek legyünk egymáshoz.

Jó sportolást minden kedves olvasónak!

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!