Már általános iskolában a fejünkbe verték, hogy a mai Dunántúl a Római Birodalom része volt. Számos római épületet, sőt, városrészt is örököltünk tőlük. Nézzük meg, a teljesség igénye nélkül, mit érdemes felkeresni.

Pannonia jobbára egy katonai táborra hasonlított, mivel inkább katonai szempontok vezérelték meghódítását, mint gazdasági. Augustus által megkezdett és Tiberius császár által befejezett hódítás gyors ütemű romanizálódást hozott. Olyannyira, hogy a mai napig jelentős emlékek maradtak ránk ebből az időszakból. Ugyanakkor a belső provinciák megvédése mindig is fontosabb volt, mint a terület gazdasági, politikai, demográfiai súlya, bár 2-3. századra komoly gazdasági fejlődés indult be a térségben. A gazadasági és a katonai súlyt az is jelzi, hogy a harmadik században egy pannoniai helytartót, Septimus Severust választottak meg a tartományi légiók katonái császárrá.

Aquincum

Sorban az első, fővárosunk ókori magja, Aquincum. Az Óbudán található római város tulajdonképpen két részből áll. Az északi, a polgárváros, és a déli, a katonai városrészből. Egy kelta településre épített várost Kr. u. 89-ben alapították, virágkora a 2-3. századra esik. A két városrészből álló település érdekessége, hogy két amfiteátruma volt. A déli, a katonáké (a Nagyszombat utcában), illetve az északi, a polgárvárosé (a Pók utcai lakótelepnél). Jelentős vízvezetékrendszert építettek ki, amelynek egy része ma is látható. Impozáns méretekről tanúskodik a polgárváros feltárt maradványai is. Így a Szentendrei út mellett található közfürdő, a piac, a Mithrasz-szentély, a helytartói palota, vagy a fórum. Sajnos a Meggyfa utcában található Hecules-villa a mai napig zárva van, látogatókat nem fogad. Nem hagyhatjuk ki a település legkisebb, tulajdonképpen harmadik részét, a pesti oldalon található Contra Aquincum-t sem. A negyedik században épített erőd, a mostani Március 15. téren látható. A kis alapterületű erősségnek sajnos csak egy része látható, a déli fele ma is az Erzsébet-híd alatt található.

Gorsium

Az ország legnagyobb méretű római kori szabadtéri múzeuma, Gorsium városának ad otthont. A településen 46 régészeti lelőhelyet regisztráltak. A legjelentősebb ezek közül a belterülettől keletre eső római kori Gorsium. A rómaiak a Dunántúl keleti felének meghódításakor, Kr. u. 46-49 között Sárvíz átkelőhelyét katonai táborral szállták meg. Az erődítés helyén jött létre a II. század elején a város, a provincia tartománygyűlésének székhelye.

Savaria

Savaria Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy  itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd katonai tábort létesítsenek. Az állandóan növekvő város Kr. u. 43-ban Tiberius császár colonia rangra emelte. Mint római jogú város polgárai, Savaria lakói a római polgárok teljes körű jogait élvezték, a város fokozatos virágzása az egész környék fejlődésére jótékonyan hatott. A város Felső-Pannónia tartomány székhelye lett, itt székelt a prefektus, a városnak császári palotája, fürdője, amfiteátruma volt. A város központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között. Nagy Konstantin császár hosszabb ideig tartózkodott a városban a Szarmaták elleni hadjárata során. A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és Savariát Pannonia Prima tartomány székhelyévé tette. Ez az időszak a város ókori virágzásának tetőpontja, népessége jelentősen megnőtt, nagyszabású középületek, hivatali épületek, közfürdők, színházak, templomok, bazilikák épültek, melyek közül kiemelkedik a Szent Quirinus bazilika és a pompázatos császári palota. A 4-ik században a hunok kezdték meghódítani Pannoniát,  de ekkor még Savaria ellen tudott állni. A várost csak Attila tudta elfofglalni. A hunok pusztítását a 458-ban bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely teljesen lerombolta a várost.

Brigetio

A mai Szőny helyén taláható település szintén erőd volt. A Kr. u. 1. század végén megépített erősség a Duna túloldalán élő kvádok elleni védelemül szolgált. A város kikötőjében állomásozott a dunai flottila második hajóraja is. A katonai tábor mellett épült fel a katonák családjainak, kézművéseknek, kereskedőknek felépített városrész, a canabae. A várostól nyugatra épült fel a polgárváros, jelentős építészeti emlékekkel.

Sopianea

A város a provincia egyik legjelentősebb városa volt. A korábban illirek és kelták által lakott várost a rómaiak formálták igazi várossá. Fórummal, vízvezetékrendszerrel, jelentős villákkal. A leghíresebb tárgyi emlékei, az ókeresztény sírok, sírkamrák. Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000. decemberében felvette a világörökségi listára.

Campona

A mai Nagytétényben található római erőd neve hallatán, ma a legtöbb embernek a bevásárlóközpont juthat eszébe. A római limes gyenge pontja volt ez a határszakasz, mivel a Duna befagyása esetén ezen a szakaszon akadálytalanul betörhettek a barbár törzsek a birodalomba. Az első palánktábort Domitianus császár uralkodása alatt építették. Ezt a tábort a 2. század első harmadában egy kőerőd váltotta fel: falait két-két torony erősítette, kívülről hármas árok övezte. A régészek feltárták a parancsnoki épületet (principia) és még néhány további épület részleteit is. A castellum jelentős átépítésére csak a 330 körüli szarmata betörés után kerülhetett sor, amikor legyező alakú saroktornyokat kapott, s két oldalkapuját patkó alakú tornyokkal elfalazták.

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!