Arthur Golden könyve, az Egy gésa emlékiratai egy elbűvölő történet egy különleges, és féltve őrzött, titkokkal teli világról. A japán gésák életét és művészetét bemutató történet olyan dolgokkal ismerteti meg az olvasót, és a sikerkönyvből készült film nézőit, melyeket korábban nem is sejthettünk. Most a 3 Oscar-díjat nyert film alapjául szolgáló könyv legjobb és leginspirálóbb idézeteit gyűjtöttük össze!

"Eszembe jutott, hogy Joroidóban egyszer az egyik fiú a tó közelében egy tüskés bokorba lökött. Amire kikászálódtam belőle, annyira megvadultam, hogy akár egy faágat is keresztül tudtam volna harapni. Ha valaki egy néhány percnyi szenvedéstől is majd meg tud őrülni, akkor mennyit ronthatnak az embereken a hosszú esztendők? Még a kő is elkopik, ha sokan tapossák."

"Néha szinte azt érzem, hogy az emlékeim élőbbek, mint azok a dolgok, amelyeket magam körül látok.​"

"A sorscsapások elleni állandó küzdelem volt az, ami valójában életben tartott. Akinek állandóan árral szemben kell úsznia, tudja, egyetlen mozdulatát sem hibázhatja el."

"Az életben egyikünk sem találkozik annyi szeretettel, amennyire szüksége volna."

"A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, miként a fa a leveleit. Mígnem egy szép napon elfogynak. Nincs remény, nem marad semmi."

"A sors csapásai olyanok, mint a viharos szél. Nemcsak azt akadályozzák meg, hogy bizonyos helyeket fölkeressünk, hanem meg is fosztanak bennünket mindentől, amit magukkal tudnak sodorni. Így aztán olyannak kezdjük látni magunkat, amilyenek vagyunk és nem olyannak, amilyenek lenni szeretnénk."

"Az emberek többsége úgy él, ahogyan a folyók folynak - lejtőn lefelé haladnak, egészen addig, amíg valamilyen akadály meg nem változtatja a folyásirányukat."

• egy gésa emlékiratai film gésák japán könyv

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!