Élet az exfeleség árnyékában

Ha olyan társat választunk, aki elvált, számolni kell olyan kellemetlenségekkel, amelyek az exfeleségtől származnak – így vélekedik Brigit Kofler, aki a munkás hétköznapokat kommunikációs tanácsadással tölti, mégis évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy könyvet ír arról, hogy milyen második asszonynak lenni. Mert az bizony nem könnyű…

Azoknak a nőknek a sorsában, akik egy olyan férfi oldalán találták meg a boldogságot, aki elvált, van valami közös: mindegyiküknek együtt kell élniük a múlt árnyaival. Az elvált férfiak ugyanis nagyon ritkán érkeznek egymagukban, azaz a férfihez egy-két gyermek, exanyós és exapós, no meg egy hátrahagyott feleség biztos, hogy dukál. Ezek a múltból hozott kísérő árnyak pedig kemény próbatétel elé állíthatják az új kapcsolatot, így a vonzó férfival kezdett álomszerű szerelmi viszony borzalmasan hamar alakul át rámálomszerű szerelemé. Ahogy két ember összeismerkedéséhez is idő kell, úgy a válások sem zajlanak le egy csapásra, s ezt a "második" embernek is tudomásul kell vennie. Ha a férfi válása a közelmúltban történt, érthető, hogy a kapcsolat még nincs lezárva: visszamaradhat belőle némi viszálykodás, düh, sértettség, és esetleg némi érzelmi kötődés. Olykor még az is előfordul, hogy az intim közelségbe visszavágyik valamelyik-  vagy pedig mindkét fél – írja Brigit Kofler, aki úgy véli, hogy ha az exfeleség beletipor a kapcsolat jelenébe, ilyenkor a legjobb megoldás csendben maradni. Ha az elhagyott fél közvetve vagy közvetlenül beleavatkozik a kapcsolatba, akkor eleinte azért nincs komoly gond, mert a friss szerelem sok mindent kibír. Ilyenkor azt kell szem előtt tartani, hogy a hajdani szerelmesek hosszúra nyúló búcsújának hátterében leginkább a mély megbántottság áll, amely az első feleségnek gyötrelmet okoz. Ráadásul az exfeleség valószínűleg még elevenen érzi a rajta ejtett sebeket, éppen az új életét rendezgeti, miközben tudja, hogy utódja is már a színen van. Idő kell, és nem is kevés ahhoz, hogy érzelmei nyugvópontra kerüljön, felejtsen vagy megbocsásson.

Zaklat bennünket az exfeleség

Egy válás után a higgadtság, a nyugalom ideális magatartás kell, hogy legyen, de előfordul, hogy az előző feleség vonakodik végleg pontot tenni a múltbéli kapcsolata végére. Ezt általában úgy juttatják kifejezésre, hogy különböző ürügyekkel folyamatosan keresik a volt férjüket. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor a férfinak sem sikerült még végleges határvonalat húznia a múltja és a jelene között, s az is nyilvánvaló, hogy az exfeleség magatartása zavaró. Ilyenkor a legjobb egy harmadik személyt belevonni a folyamatba, aki pszichológus épp úgy lehet, mint egy barát: külső szemlélő talán jobban tud segíteni a problémák megoldásában, feldolgozásában, s ráadásul a férfiak jobban elfogadják egy kívülállótól a tanácsot, mint attól, akivel épp együtt élnek. Egyébként nem az előző feleség és volt férj kitartó telefonálgatásai a legzavaróbbak, hanem például az, ha egy ilyen telefon épp egy romantikus pillanatot tesz tönkre. Az olyan segélykiáltások, mint az „én csak egy szegény gyönge nő vagyok, aki mellesleg a gyereked/gyerekid anyja”, nem csupán stratégiai megfontolás a volt asszony részéről: az ilyen, s ehhez hasonló mondatokkal akarják elérni azt, hogy a volt férjükben bűntudatot keltsenek, s még a válás után is az életük szerves részeként kezeljék őket. Azoknak a nőknek, akik ilyet tapasztalnak, sajnos fel kell ébredniük: a férfiak általában képtelenek megelégelni a volt feleség kínjait, ezért képtelenek arra is, hogy lelkileg megfelelő távolságot tartsanak a korábbi társuktól, azaz ebben a helyzetben akár évekig is képesek vergődni.

Mit lehet tenni?

Mutassunk higgadtságot, ha az exfeleségéről beszél. Hagyjuk meg neki az emlékezés jogát, hiszen a jelen és a jövő már a mienk!

Törődjünk bele, ha a párunk kapcsolatban maradt az előző nejével, de vigyázzunk, hogy nehogy a háttérbe szoruljunk! A cél érdekében mondjuk meg neki, ha valami zavar minket.

Ne ellenőrizzük a párunkat: ne matassunk a telefonjában, az e-mailek között csak azért, mert attól tartunk, hogy túl közeli a kapcsolata a volt feleségével! Ha ugyanis a férfi rájön arra, hogy a titkaiban fürkészünk, akkor biztosan nem számíthatunk dicséretre.

Semmilyen helyzetekben nem érdemes terror alá venni a férfit, hiszen a követelőző magatartásunkkal csak olajat öntünk a tűzre: a hisztivel növeljük annak a lehetőségét, hogy a párunk visszamegy a volt feleségéhez. Ha valami nem tetszik nekünk, akkor a vita helyett érdemes inkább párbeszédet folytatni: a férfiak az értelmesen megfogalmazott mondatokat, kívánságokat megértik.

A „Hogyan tudtál ilyen nővel kezdeni?” kérdést lehetőleg ne tegyük fel, mert a férfiak utálják, ha rámutatnak a hibáikra.

Ne várjuk azt, hogy folyamatosan szidni fogja a volt feleségét, hiszen abban a házasságban is bizonyosan voltak szép időszakok.

Ha bosszantó, hogy a párunk  nem állítja le a volt nejét a telefonálgatásai miatt, akkor beszéljünk vele erről, de ne oktassuk ki, hogy mit kellene mondania. A férfiak utálják, ha tudatlan kisfiúként kezelik őket.

Ha a férfi nem csak alkalmanként látogatja meg a volt feleségét, hanem hivatalos eseményeken is az ő oldalán feszít, s minket otthon hagy, akkor azon kell elgondolkozni, hogy érdemes-e várni rá, illetve, hogy meddig érdemes vele maradnunk…

Szalay Rita

• exfeleség feleség férfi férj párkapcsolat szakítás válás

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!