Audrey Hepburn örök csodája
82 éves lenne az 1993-ben elhunyt Audrey Hepburn, a filmművészet egyik legbájosabb figurája. Alakja azonban a mai napig él az emberek szeretetében.
Sokan rajongtak érte, de a vele dolgozó férfiak rendszerint belé is szerettek: ”Amikor Audrey megérkezett, senki egy csúnya szót ki nem ejtett a száján, nem káromkodtak, megválogatták a szavaikat. Pedig Audrey egyáltalán nem volt prűd”- emlékezett vissza Billy Wilder rendező. „Isten gyönyörű szép angyala”- így nevezte őt a dicséretekkel egyébként fukarkodó Liz Taylor.
Nem a szépsége kápráztatta el az embereket, hiszen sovány volt, lapos, mint egy tizenkét éves kislány, a füle nagy, a lába aránytalanul hosszú, a nyaka, akárcsak egy kiéhezett madáré. Viszont a szemét őzikéhez, hattyúhoz, koboldhoz, igazgyöngyhöz hasonlították-, akire ránézett, az varázslatosnak látta.
1929-ben született, mint Edda van Heemstra Hepburn-Ruston. Anyja holland bárónő, apja angol-ír származású bankár Belgiumban. Szüleit áthidalhatatlan politikai nézetkülönbségek miatt elváltak. 1939-ben anyjával a hollandiai Amheimbe költözik, ahol szeretett nagybátyja is részt vett az ellenállásban. A kislány lábát facipő vérzi fel, de rendületlenül folytatja balett-tanulmányait. Közben biciklin hozza-viszi, életét kockáztatva, az ellenállók üzeneteit. Csont és bőr, súlyos beteg, a nagy nehezen szerzett penicillinnek köszönhette, hogy életben maradt.
Oscar-díj már a startnál
Londonban folytatja tánctanulmányait, ezalatt, hogy megéljen, fellép a tánckarban, modellkedik. Óriási csalódás éri, amikor balettmestere őszintén megmondja, hogy sohasem lesz belőle príma balerina, nem az az alkat, hiába minden igyekezete. Ekkor fordul a színészet felé, első nagy filmje, a Római vakáció egyik napról a másikra a sztárok sorába emeli. Gregory Peck a partnere. Az aranykalitkából kiszökő, szabadságra vágyó ifjú hercegnő szerepében mindenkit meghódít, egyszerre érvényesül sokoldalúsága, bájos külseje, átütő tehetsége: megkapja a legjobb női alakítás Oscar díját. Hírnevét tovább növelték a következő filmjei. A Háború és béke Natasáját mintha róla mintázták volna: rendkívüli elevenség és érzékenység, szenvedély és leküzdhetetlen életerő árad belőle. Idős koráig megőrizte magában ezt a belső tüzet, amely segített neki élni, és vonzotta az embereket.
Hűtlen férfiak
Apjáról egy kép élt benne: ötévesen felkapja, és nevetve táncol vele. Boldogok. Végül is anyja elmeséli, hogy bankár férje szélsőjobboldali, Hitler-párti volt. Audrey illúziói szertefoszlottak, évek múltán mégis felkeresi apját egy írországi, rozoga házban. A férfi rideg, zárkózott. „Máskor is megkereslek”- ígéri a kínos találkozás végén Audrey. „Ne gyere. Van neked világszerte elég rajongód, nincs szükséged az én szeretetemre”- küldi el a férfi.
Bár világhírű, dúsgazdag, lovagok, udvarlók hada veszi körül, mégis Mel Ferrer, kétszer elvált, négygyermekes pályatársa hódítja meg. Ferrer szállítja neki a forgatókönyveket is, a szerelmes asszony pedig férje kedvében akar járni, ha mód van rá, vele játszik. Audrey boldog, amikor 1960-ban megszületik fia, Sean. Házassága azonban nem boldog, végül, tizennégy év után elválnak, a sztár Rómába költözik. Közel negyvenévesen hozzámegy a harmincesztendős, gazdag Andrea Dotti pszichiáterhez. Még egy fia születik, Luca, de házassága ezúttal is menthetetlen.
Givenchy múzsája
1961-től szerepelt a legjobban öltözött nők listáján. Hubert de Givenchy, a divatcézár múzsája, álmai asszonya és igaz barátja. Kosztümjeit és magánéletének ruháit évtizedeken át nagy gonddal ő tervezte. Ismerte Audrey elképzeléseit, tudta, mi illik az egyéniségéhez. Csodálatos egy „kis feketében”, például az Álom luxuskivitelben, című filmben, és káprázatos a pompás nagyestélyiben. Kedvenc színe a fehér, szállodai szobájában mindig ilyen virágok várják.
Híres partnerei- Gregory Peck, Albert Finney, Peter O’Toole, Gary Cooper, Sean Connery-, jó barátai és rajongói nemcsak játékát csodálták, hanem jóhiszeműségét, szerénységét is. de műveltsége is tiszteletet keltett, öt nyelven beszélt, szerette a zenét és értett is hozzá, rengeteget olvasott.
A gyerekekért
Amikor Londonban, a szegény gyerekek javára tartott előadáson Audrey Hepburn olvasta fel Anna Frank naplóját, szem nem maradt szárazon. „Sok olyan lányt ismertem, mint Anna Frank”- mondta. Sohasem feledte el ártatlanul megölt pajtásait, tenni akart valamit a szenvedő gyerekekért. Az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF jószolgálati nagyköveteként nemes cél érdekében használta fel népszerűségét. „Ha én megyek valahová, filmesek, fotósok, tudósítók, a média hada kísér. Jöjjenek! És adjanak hírt a világ árnyékos oldaláról, a nincstelenek gyötrelmeiről, az éhező anyákról, a halál kapujában álló gyerekekről, akik megmenthetők lennének”. Küldetését akkor is folytatta, amikor már halálos betegséggel küzdött.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez