Jogállamban élünk, minden vádlottnak joga van a védelemhez. Még azoknak is, akik védhetetlen dolgokat tettek. Csakhogy ehhez kell valaki, aki elvállalja a védelmüket....

Jacques Vergès francia ügyvéd évtizedek óta abból él, hogy az emberiség legelvetemültebb(nek tartott) embereinek jogi képviseletét látja el. Ügyfelei között hírhedt terroristák, diktátorok és háborús bűnösök sora szerepelt. Sokféle ember, sokféles sors, a világ minden részéről. A közös bennük az, hogy ártatlan emberek vére tapad a kezükhöz. Az eszméért öltek, a hatalomért, vagy egyszerűen csak perverz szadizmusból? Vergès-t nem érdekli. Ő minden tömeggyilkosságban csak az Ügyet látja, minden gátlástalan gyilkosban csak az Ügyfelet. A híres-hírhedt jogász élete kiáltott a megfilmesítésért. Algériai francia szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Első nevezetes ügye egy kávéházat felrobbantó algériai függetlenségi harcosnő védelme volt, akibe bele is szeretett, és évekig együtt élt vele. Elérte, hogy a lányt szabadon engedjék, amivel egycsapásra világhírnévre - és a gyarmatosítás ellen küzdő erők körében óriási népszerűségre - tett szert. Később jó időre eltűnt a nyilvánosság elől, majd visszatért a pályára - ezúttal azonban már minden morális megfontolást félretéve a leghírhedtebb terroristák (köztük, Carlos, a Sakál) védőjeként. Sokan azonban még így is valamiféle romantikus radikálbalos-anarhista hőst láttak benne - egészen addig, míg el nem vállalta a náci háborús bűnös, Klaus Barbie, a |lyoni hóhér|, majd később Slobodan Milosevics jogi képviseletét... Barbet Schroeder tűzforró témához nyúlt, amikor a világ egyik legmegvetettebb, ugyanakkor legcsodáltabb sztárügyvédjének életéről készített dokumentumfilmet. A Terror ügyvédje nem könnyű vasárnapi randira való film, ám kötelező olvasmány azoknak, akik nem ijednek meg a |jó fiúk-rossz fiúk| klisén túllépő, lelkiismeretünket megdolgoztató, |kellemetlen| filmektől.

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!