A divat nőnemű. A fürdőruhadivat még inkább az. Nem véletlenül: hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a magamutogató ruhadarabnak számító fürdőruhát nyilvánosan is viselni kezdték, amíg a vetkőzéssel kapcsolatos egészséges szemérmességet „maguk alá gyűrtek” a női fürdődresszek.

Az első strandöltözékeket majdhogynem eltakarták az egész testet, és még jóval később is inkább emlékeztettek vaskos fehérneműkre mint kecses, keveset takaró, igazi fürdőruhákra. Tervezőik egyszerűen lemásolták mindazt, amit a nők a ruha alatt hordtak: a könnyű fémlemezekkel megspékelt gumifűzőt, a melltartóval kombinált fűzőt, mi több, a kombinét.

Ha kivillan a csípő, a kebel

A karcsúság egyre inkább terjedő divatja azonban a fürdőruha történetében is robbantott. 1946. június 3-án egy Louis Reard nevű tervezőmérnök bemutatta kétrészes fürdőruhamodelljét a párizsi Molitor uszodában. Az egyrészes fürdőruha „félbevágásáról” szóló programot megelőzte a híre: a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune szerkesztőségéből majd mindenki átruccant a Molitorba, ahol az újság divatszerkesztője csak ennyit jegyzett meg a kétrészes láttán: „Hűha”. Az addig megszokottól eltérően ugyanis a modellek jóformán meztelenül sétálgattak a kifutóknak kinevezett medenceparton. A kétrészes fürdőruhában a karcsú, jó alakú nők önbizalma is megnőtt. Úgy vélték, nincs takargatnivalójuk. Louis Reard divatfilozófiája így szólt: mutassuk meg testünket fent és lent! Kivillant a csípő, a kebel, a kétrészes fürdőruha újszerű módon hangsúlyozta e két testrészt.

A nagy hatású bemutató után három nappal, június 7-én Louis Reard előrukkolt az új fürdőruha nevével is. Azt javasolta, hívják bikininek. A „bi” jelentheti a két különböző fürdőruharészt, a „kini” szótag pedig remekül rímel a „tinire”. (A fiatal lányoknak szánt bikini kisebb-nagyobb családi perpatvarokat gerjesztett, ugyanis az ifjú hölgyek a kötöttségek elleni lázadás egyik jelképeként akarták viselni a legújabb modellt.) Némely magyarázat szerint azonban az új ruhadarab elnevezésének ötletét az a földalatti kísérleti atomrobbantás adta, amelyet az Egyesült Államok- éppen a párizsi bemutató napjaiban- hajtott végre a Csendes- óceán térségében található Bikini-korallszigeten. Egyébként az International Herald Tribune szerkesztőségéből valóban majdnem mindenki jelen volt a Molitor uszodában. Csak az újság fotósa nem… (Lehetséges, hogy hölgy volt az illető, és a várható események nem hozták lázba?)

Bikinis csodanők

Természetesen a bikini világdivattá válásából a filmszínésznők is kivették részüket. Miként Greta Garbo nyomán vált közkedvelté a garbó viselete, vagy Marlene Dietrich és Katherine Hepburn nőiesítette a klasszikus férfiruhadarabot, a nadrágot, ugyanúgy villogott bikiniben Brigitte Bardot. (Rosszmájúak szerint nagyobb hírnevet szerzett azzal, hogy bikiniben korzózott a francia tengerparton, mint némelyik filmszerepével.) Hozzá hasonlóan imádta a bikinit Marilyn Monroe, Jane Mansfield, Raquel Welch, Kim Novak, Natalie Wood. És persze Ursula Andress! A fotómodellként induló amerikai színésznő az 1962-ben készült Doctor No című James Bond- filmben pompázott két apró textilcsíkkal a testén. Akkor a 007-es ügynököt éppen a fiatal Sean Connery játszotta, aki érthető okok miatt „lubickolt” a szerepében a bikinis csodanő oldalán.

• bikini fürdőruha modell

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!