Vigyázz! Törékeny!
Hello Drágám! Ezer meg egy éve. Miújság? Hallottam nemrég, hogy megállapodsz. Találtál egy lányt, aki boldoggá tesz és megházasodsz. Milyen kár, hogy nem én lettem ő. Minden oké, nem ráz meg a hír. Azt hiszem mostmár akár rendelhetnénk, hiszen te is választottál. Nekem? Hogyne, kérhetsz. Most az egyszer rádhagyom.
Talán, ha nincs a sok hiszti, és legalább parányit hagyom szeretni magam, mások is lehettünk volna egymásnak, kicsivel többek. De gyenge játékosnak bizonyultam a szerelem véres játékmezején és vesztettem ebben az ütközetben. Ellened mentem, nem pedig veled! Ugye milyen rútul vannak az efféle dolgok megrendezve? Csak később jön rá az ember, micsoda szarvashibákat ejt.
Persze, micsoda kérdés! Szeretem a férjem! Tudod, kissé más az efféle frigy. Inkább baráti a viszony, ő nagyon imád, én pedig mit tehetnék, hát hagyom. Veled az egész másmilyen lett volna, az élet akkor valamicskét máshogy alakul. Most talán nem ülnénk ilyen idegenként egymás mellett, ennyire távol, mérföldekre túl. Semmi gond drágám, hagyd a csudába, majd rendelek egy másikat. Nem értem! Hogy remeghet igy a kezem?
Tudod, vicces ez az egész komédia. Nézzük egymást, úgy fecsegünk, mint közömbös jó ismerősök. Eljátszom, mennyire jól vagyok, te pedig nagyokat bólogatsz és látszólag örülsz nekem. Azt mondod, milyen jó, hogy az igazit én is megtaláltam. Téged pedig vár haza egy lány, aki fiatalabb és szebb is nálam, s persze szemet huny önző hóbortjaid felett. Kedves hozzád, és fogadni mernék, hogy a házatok mindig csupa patyolat. Nem kérdezlek már. Félrevonulsz és mindent kifizetsz, a szöszi pincérlány utánadnevet. Aztán elmész! Az ablakból nézem végig, ahogy eltűnsz a sarkon. Egyedül maradok a régi kávéházban. Csörög a mobilom, hív a férjem. Abban a percben inkább meg se hallom.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez