Túl az ékszereken: a sokoldalú gyémánt
A gyémánt egy roppant érdekes ásvány. Egyfelől az egyik legfontosabb és legértékesebb drágakő, másfelől egy sokoldalúan alkalmazott ipari alapanyag. Cikkünkben kicsit utánajárunk, hogy az ékszereken kívül hol találkozhatunk még ezzel a különleges kővel!
Mit érdemes tudni a gyémántról?
Mi az a kő, amivel egy eljegyzési gyűrűben és egy szerszám vágókorongjában is találkozhatsz? Hát a gyémánt! A gyémánt egy drágakő, amely a tiszta fehértől kezdve a rózsaszínen és a kéken át számos színárnyalatban pompázhat. Különlegessége, hogy a szennyezőanyagokon, zárványokon kívül csakis szénatomokból áll, amelyek tetraéderesen helyezkednek el. De mit is jelent ez a geometriai szakkifejezés? A tetraéder négy egyenlő oldalú háromszögből áll, kicsit olyan, mint egy háromoldalú nyílhegy. Ezekből a formákból pedig végtelen sok egymás mellé illeszthető, ami egy nagyon stabil, kemény szerkezetet eredményez.
A közhiedelemmel ellentétben nem a gyémánt a világ legkeményebb természetes anyaga. A nagyon ritka wurtzit-bórnitrid és az Lonsdaleit némileg megelőzi a Mohs-féle skálán 10-es értékű gyémántot.
A világ gyémántipara alapvetően két részre bontható: a drágakőként, illetve ipari alapanyagként felhasznált gyémántok piacára. A drágakőként alkalmazott gyémántok nagy részét bányásszák és csak kis részük származik mesterséges forrásokból. Az ipar igényeit azonban a természetes lelőhelyek nem tudják kielégíteni, így az ipari gyémántok nagy részét mesterségesen, az úgynevezett „High Pressure, High Temperature” (nagy nyomás, magas hőmérséklet) technológiával állítják elő.
A gyémánt vágókorongok számos építkezési anyag vágására kiválóak
Mire használják a gyémántot az iparban?
A gyémánt ékszerekben történő felhasználását nem kell ecsetelni. De mi a helyzet az ipari eszközökkel, ott mire használják fel ezeket a különleges kristályokat?
Induljunk ki abból, hogy a gyémánt rendkívül kemény. A rendkívül kemény anyagok pedig remekül alkalmasak fúrásra, csiszolásra, koptatásra vagy karcolásra. A szerszámokban használt kisméretű gyémántkristályokat hordozószerszámok felületére viszik fel, illetve polikristályos formában vagy szerszámok bevonataként alkalmazzák.
Azonban a gyémánt a rendkívüli keménysége mellett rendelkezik két fontos hátulütővel. Az egyik hátulütője, hogy 1000 fokot elérve elkezd használhatatlanul puha grafittá alakulni, így lényegében tönkremegy az adott vágókorong vagy eszköz. Emiatt bizonyos, magas hőmérséklettel járó forgácsolási műveleteknél nem használható. A másik hátulütő az, hogy kellően magas hőfokon a gyémántot alkotó szénatomok kémiai reakcióba lépnek a vassal.
A fenti két korlátozó tényező ellenére még mindig rengeteg mindenre használják a gyémántot. Az alábbiakban összeszedtünk néhány példát:
- Gyémánt vágókorong (sarokcsiszolókhoz, csempe, beton és egyéb építőanyagok vágásához)
- Gyémánt reszelők acélhoz és kerámiához
- Polírozáshoz használt gyémántpaszta
- Gyémántlapkás esztergakések
- Szerszámélezéshez használt gyémántbevonatú eszközök
- Gyémántbevonatú keményfémmarók forgácsoláshoz
- Gyémántfúró burkolólapok repedésmentes fúrásához
- Gyémánt felületsimító szerszámok
A gyémánt tehát egy rendkívül sokoldalú anyag. Legyen szó akár elbűvölő ékszerekről, akár praktikus eszközökről, ez a különleges drágakő nem okoz csalódást!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez