Tavasszal újra mosolyra húzódik a szám. Lágy, meleg fénysugarak simogatják az arcom, éppúgy, ahogy egy anya a gyermekét. A nyíló virágok illata és bíbor színű köntöseik egy darabot tükröznek vissza belőlem. Hiszen én is épp ilyen sokszínű vagyok. Sok álommal, vággyal, de már elért céllal is felruházva.

A madarak csicsergése arra emlékeztet, hogy minden él, ott legbelül én is. Vége szakad a fojtogató rezignáltságnak, elég egy illat, egy napsugár, hogy azt érezzem a természet velem együtt lélegzik szinte.

Ilyenkor vagyok igazán hálás. Ezekért az életmorzsákért, és ez nem valami klisészerű, mindentudó prédikálás, abból kapunk az életben eleget. Ez más, ez valóban fontos. Fontos, hogy tudjuk és értékeljük, hogy ma is felkelt a nap és kimehetünk a friss levegőre és a rózsák tiszta, ugyanakkor már-már bódítóan kellemes illatát érezhetjük mindenhol. Vad, szerelmes, kamaszkori őrült, lágy szellős tavaszi esték jutnak eszembe. És bizony jó ezekre visszagondolni, hogy éltünk és milyen nagyszerű, hogy ezután is fogunk.

Ad egy erős, szívmelengető motivációt a mindennapok sűrűjében. Néha jó megállni. Csak csodálni mindazt, amit látunk és egy kicsit átélni a pillanatot. A teraszon kávézni a meleg, mégis kissé hideg levegőn, és arra gondolni milyen csodálatos napunk lesz. Aztán arra, hogy "pillangós hassal" várjuk a mai randit, vagy arra, hogy végre újra találkozhatunk egy rég nem látott szerettünkkel. Vagy szimplán csak arra: Milyen jó élni. Az ilyen pillanatoknak hatalma van. Mást is megmutatnak a gyönyörű színkavalkádon kívül. Ilyenkor még inkább azt érezzük, hogy képesek vagyunk véghezvinni azt a bizonyos dolgot. Képesek vagyunk eltökélten tenni azért, hogy egyszer elérjük, amit szeretnénk. 

Talán nem is kell túl sok minden, hogy erőt merítsünk a hétköznapok soha nem lassuló forgatagában. Talán elég sokszor "csak" ennyi. Hogy észrevesszük a szépet, hogy rájövünk, mennyi mindenünk van, még akkor is, ha mi konstans mód más dolgok után vágyódunk. Az „itt és mostban” is jelen van ez a sajátos tökéletlen tökéletesség. Nem biztos, hogy ma megkaptad azt az állást, vagy azt a diplomát, vagy azt a társat, aki után úgy áhítozol, de a mai nap is szép. 
Egy meleg, puha ágyból kelsz ki nap, mint nap és körülnézve teremtő ereje lesz a gondolataidnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hét minden napján észre fogod venni ezeket az apró, mégis erőt, szépséget adó jelenségeket. Lesz olyan, hogy a napsütés ellenére is úgy érzed, csak egy szürke gomolyfelhő lebeg a fejed felett. Ezt is be kell engedni, ezt is meg kell oldani a magunk módján...

• életszemlélet gondolkodásmód pozitivitás tavasz

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!