Szeretői viszonyok

Tamás jóképű, negyvenes pasas. Mindig öltönyt, lazára húzott nyakkendőt visel, alig érzékelhető, halovány borostát, amelytől ellenállhatatlan markánsságot nyer az arca. Feleség, két gyerek, jól menő cég. Ez a jóképű, negyvenes pasas a főnököm. És a szeretőm.

Huszonöt voltam, mikor idekerültem, három éve dolgozom neki, a viszony jóformán két és fél éve tart. Nem gondolkodtam sokat azon, bele menjek e vagy sem. Tudod, ha a felettesedről van szó, aki történetesen lélegzetelállítóan megnyerő is, akkor nem sokat teketóriázol az ilyesmiken. Persze tisztában vagyok vele, hogy ott a feleség, meg a gyerekek. Az életben nem fogja elhagyni őket. Igen, ezt is tudom. Nincsenek hétvégék, nincsenek közös éjszakák, nincs húsvét és nincs karácsony. Hogy mi jut nekem? Néhány délutáni túlóra a fancy irodaházban. A portán szól, ne engedjenek be senkit. Pezsgőt rendeltet és pastát a kedvenc olasz étterméből. Az elején volt néhanapján kaviár is, de tudod ezek a dolgok idővel elmaradnak.

Aztán ott vannak a külföldi utak. Olyanok, amilyenre az igazgatók a titkárnőket magukkal viszik. Különösen szeretem ezeket a lopott kiruccanásokat. Kicsi kalandok életemben, háromnapos nyári karácsony hatalmas evésekkel és telis-tele szerelemmel. A nő otthon nem sejt semmit. Vagy hát ugye ki tudja. Tényleg nem értem hogy van ez. Ha én asszony volnék, biztos gyanakodnék a finom borostájú uramra, vajon miért indul minden második hónapban pár napra tárgyalni és miért jön vissza onnan mindig napsütötte barnán. De tudod ezek a nők nem kérdeznek semmit. Most vagy az van, hogy tényleg nem is sejti, vagy okos taktikás módjára fejet hajt az ura szórakozása előtt.

Csak egy roppantul kellemes szórakozás vagyok. Ez is világos. Nos, de ha annyira világos minden, mint a nap, minek is csinálom. Ezt kérded, ugye? Drágám, a válasz erre a felettébb suta kérdésre nagyon is egyszerű. Egyszerűbb, mint gondolnád. Voltál te már valaha szerelmes? Nem a szirupos szerelemre gondolok, hanem a drámai, beteljesületlen vívódásra. Merthogy az én szenvedélyem ilyen. És ennek a szenvedélynek nem lehet parancsolni. Ez bizony mindent, de mindent felülír, minden szabályt felrúg, viszont nem győz le semmit. Nekiveselkedik, megpróbálja a kiszemeltet leigázni, de végig tudja, hogy ott vannak azok a bizonyos erők, amelyekkel nem tud hadakozni. Az asszony meg a gyerekek. Na, azok felett nem győzedelmeskedhetsz soha. Máskülön pedig fölösleges és gyermeteg álom volna elhinni egy ilyen férfinak akár egyetlen szavát.

Szentesi Évi

http://www.ruzsestukor.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!