Az első és legfontosabb kérdés az az, hogy mégis mi maga a szeretet, miben és hogyan nyilvánul meg az életünk során. Ha mégis felülkerekedünk ezen és képesek vagyunk megfogalmazni a legszebb emberi érzésünket, akkor jön a következő gondolat, miszerint Te tudsz-e szeretni? Ha igen, akkor mégis hogyan?

Kétség sem fér hozzá, hogy szeretünk szeretve lenni. Azonban hajlamosak vagyunk átesni a ló túl oldalára és olykor jobban nem szeretni, mint szeretni. Hiszen az érem másik oldala mindig fényesebb.

Mindezért az elvárásaink hosszú listája felelős igazán. Sokat várunk el, ugyanakkor előfordul, hogy mi sem értünk meg arra a feladatra, hogy tudjunk szeretetet adni és fogadni is. Hiszen minden emberben van valami szeretetre méltó és mindannyian ugyanannyi jogunk van szeretni és szeretve lenni.

Elgondolkodtató, azonban annál inkább mocskosul igaz tény, hogy szeretni igenis nehéz. Legfőképpen akkor, ha ezt nem viszonozzák igazán. Pedig szeretve lenni jó, még jobb, ha ezt a tudomásunkra is hozzák. De az igaz szeretet akkor is termelődik, ha nincs másik fél. De ez élet így működik, nem mindig kapjuk vissza azt, amit korábban tiszta szívből adtunk. Talán épp ettől szép és igazi valakinek szeretetet adni, ezzel vállalva a kockázatot, hogy néhány dolgot előrébb helyezzünk.

Szeretek szeretni. Nem birtoklásból, nem megfelelés miatt, nem elvárásból, megbánásból, csupán azért, mert belülről jön, mélyről és igazian. Hiszen mindig, amikor szeretek és szeretve vagyok, olyan, mintha a nap kétfelől sütne rám.

• érzések szeretni szeretve lenni

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!