Nagyon ritkán találkozni (nálam legalábbis ritkaságszámba megy) valóban önazonos emberrel. Olyannal, aki nem csak képzeli magát valamilyennek, hanem adott helyzetben úgy is viselkedik.

Aki nem hirdeti az igét, hanem aszerint is él. Sokaknál a magukról képzelt alapigazságok rettenetesen messze vannak a valódi személyiségtől.

Marha sokan hiszik magukat őszintének, miközben csak simán tapintatlanok (enyhe kifejezés). Gondolják magukról azt, hogy intelligensek, miközben könnyűszerrel elhisznek bármit bárkinek-bármiről. Sokan hirdetik a jóemberségüket is, de zokszó nélkül átgyalogolnak akárkin, akiről úgy vélik, nem tartoznak neki emberséggel. Sem.

Gyanús, hogy miközben annyira, de annyira nehéz megismerni önmagunkat, hiszen számos torz tükörbe kell belenéznünk életünk során, mégis ezren hirdetik, hogy ők hű de nagyon szabadok és némi ellenszolgáltatás fejében készséggel elárulják nekünk is a titok nyitját.

Úgy akarnak végigvezetni az önismereti utunkon, hogy a sajátjukat sem járták végig. Érdemes óvakodni azoktól, akik tuti tippeket, gyors megoldásokat, befektetett munka nélküli sikereket ígérnek. Ezek ugyanis nem léteznek. Ahogy egységes megoldások sincsenek.

Emberek vannak, milliónyi árnyalattal és különböző úttal.

További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod.

• őszinteség tapintatlan ember

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!