Soha. Ez az a szó, amit oly könnyen mondunk ki egy csalódás után. Azonban tudjuk jól, hogy ennek a kijelentésnek rövid az élettartalma legtöbbször. Ugyanakkor mindenki életében eljön az a pont, amikor őszinte felismerésként megváltozik benne valami, és a "soha" végre új értelmet nyer.

Mindannyian szeretetre és megbecsülésre vágyunk, ez nem is kérdés. Azonban nyilván azt is tudjuk, hogy önmagában ez is kevés egy boldog kapcsolathoz. Sok ember elkötelezi magát egy olyan partner mellett, akivel nagyjából működtetni tud egy valamilyen kapcsolatot. Mindezt miért? Mert az egyedülléttől való félelem, és a vágy, hogy legyen mellette valaki erősebb annál, mint hogy felismerje, ez nem az igazi...

Nehéz néha levenni a szemfedőt és észrevenni, hogy sokkal több hal van a vízben, mint azt elsőre gondoltuk. Ez a régi mondás nagyon sok igazságot tartalmaz - rengeteg ember van odakinn, aki nagyszerű lehetne számunka, ha adnánk egy esélyt. Az élet sokkal több dolgot tartogat számunkra, mintsem, hogy idejekorán megelégedjünk egy félig-meddig működő, langyos kapcsolattal.

Hogy mire van szükségünk? Nyitottságra és bátorságra. Ahhoz, hogy lépjünk egy nagyot és elkezdjünk esélyt adni annak, hogy megtaláljuk a számunkra tényleg megfelelőt.  

Annak téves megítélése, hogy nem fogunk találni magunk mellé egy igazán jó társat, sajnos sokszor félrevezet minket. És a legnagyobb probléma ezzel az, hogy a saját boldogságunk útjába állunk. 

Amikor egy ember életébe elérkezik az igazi felismerés, akkor tudatosul majd benne az, hogy igenis létezik a világban egy olyan személy, aki pontosan úgy fog szeretni, ahogyan mi azt szeretnénk, és ahogyan mi is tudnánk őt szeretni. 

Mindenki megérdemel egy egészséges, szeretetben gazdag párkapcsolatot. Mindenki megérdemli, hogy legyen valaki, aki olyannak szereti majd, amilyen és aki figyelmesen hallgat, amikor beszél, és őszinte és átgondolt tanácsokat ad. Mindenki megérdemli azt, hogy valaki boldog legyen attól, hogy melletted lehet. Mindemellett a kapcsolatok kémiát is igényelnek. Szikrára, valódi romantikára van szükségük, ahol mindkét ember megőrül a másikért.

Mindenki megérdemli, hogy szeressék. Nem szabad beleragadni egy olyan kapcsolatba, ahol alulértékelnek, ahol nem vagy megbecsülve. Ha hagyjuk, hogy ezek a kapcsolatok a fejünkre nőjenek, akkor egy idő után eladjuk a lelkünket olyan kapcsolatnak, ahol sosem leszünk igazán boldogok. Ahol mindig hiányérzet kerít majd minket hatalmába. És mindezt miért? Mert féltünk azt mondani, hogy soha többé nem pazarlom az időmet olyan emberekre, akik nem megfelelőek számomra. 

• elvesztegetett idő érzések időpazarlás párkapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!