Békeszerető ember vagyok, úgy érzem jól magam, ha minden a saját medrében folyik és nem nagyon vannak kilengések. Az érzelmi viharfelhőket kifejezetten nehezen viselem, inkább hétköznapian, állóvíz párti vagyok.

A békeszeretet azzal párosul, hogy sok mindent elnyelek, a „megéri?” kérdésre nemleges válasz után egy vállrándítás és már nem is érdekel. Sok dolog akad az életben, ami nem hogy kibillent, hanem a tűréshatár átlépésével a kapcsolat halálát jelenti.

A végleteim nekem is megvannak. Pontosan addig tart a végtelen szeretetem és szerelmem amíg viszonzásra talál nálad és oltalmazóan véded ezt a láthatatlan érzelmi láncot. Amíg a méltóságom a magadéhoz hasonlóan véded és egységként kezeled a lelki állapotunk.

Sem lelkileg sem testileg nem szándékozod magad fölém helyezni, mert ketten ugyanazt a lépcsőt tapossuk az életben és nem taszítjuk egymást a mélybe semmilyen körülmények között, senki kedvéért. Nem attól érzed magad férfinak mellettem, hogy engem lealacsonyítasz, hanem attól hogy megugrod az akadályt és segítesz átkelnem rajta ha egyedül gyenge lennék. A fizikális erőszaktól legyen az bármilyen nemű emberek között a hideg kiráz. Ha elszabadulnak az indulatok egy sarkonfordulás sokkal nagyobbat tud „ütni” adott helyzetben.

A kapcsolatunkat nem csak a testek kontaktusát jelenti, a lelkek is egymásra találtak, ezért ne sebezd azzal, hogy másnak szavazol bizalmat. Kíváncsi vagyok rá hidd el. Kíváncsi az örömödre, a büszkeségedre, ahogy a bánatodra, szomorúságodra és aggályaidra egyaránt. Ahogy te is az enyémekre. Ha mással osztod meg ezeket, attól veszélyben érzem a helyem a szívedben. Nem egy helyre van szükségem az életedben, hanem A helyre, mely különleges, mert te különlegesként kezeled, kérlek had ne érezzem magam másodhegedűsnek.

• érzelmek párkapcsolat vita

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!